Alapinformáció és metainformáció [antikvár]

ELOSZO 2001. február 14-én a Debreceni Egyetem Szlavisztikai Intézetében kutatócsoportot alakítottunk, amely célul tűzte ki az orosz, lengyel, bolgár, ukrán és magyar nyelv metainformációs elemeinek és szerkezeteinek kutatását: az (alap)információs elemek metainformációs elemekké válásának vizsgálatát, a kváziigék, kvázikötöszók és kvázinévmások elemzését, a metainformációs operátorok leírását, metainformációs szótárak összeállítását, több nyelv metainformációs elemeinek összevetését, a metainformációs elemek és szerkezetek szerepének vizsgálatát a szövegfordítás folyamatában, az idegennyelv-oktatásban, valamint a nyelvi kommunikációs folyamat szabályozásában, illetve a metainformációs elemek szerepének vizsgálatát a különböző típusú és stílusú szövegekben. A néhány fős debreceni kutatócsoport pár hét leforgása alatt a többszörösére növekedett, mert munkaprogramjának meghirdetése után a kutatásban való részvételi szándékát jelezte több budapesti, miskolci, szegedi, nyíregyházi, pécsi, egri, kijevi, moszkvai és szófiai kolléga is. A kutatócsoport növekedése lehetővé tette a tematika további bővítését, színesítését és a vizsgált nyelvek számának növelését (pl. az angol nyelvvel). Annak érdekében, hogy feladatainkat meghatározzuk és a vizsgálatokat összehangoljuk, a kutatócsoport 2001. szeptember 26-án az MTA Debreceni Akadémiai Bizottságának épületében - a lengyel tanszék jubileumi konferenciájával egy időben - METAlNFO-1 címmel munkaértekezletet tartott. Az első konferencián huszonegy előadás hangzott el. A vizsgált témaköröket hat csoportba sorolhatjuk. 1, Az elméleti és tudománytörténeti vonatkozású előadások fő célja a meta- előtaggal képzett terminusok jelentésének tisztázása volt. Ebbe a kérdéscsoportba tartozik Jagusztin László Metatézisek a metanyelvről. Pete István Metakommunikáció a közbeszédben. Tatár Béla Metanyelv az orosz frazeológiában (oroszul), L, A. Palamar A szöveg mint a beszéd egysége (oroszul), valamint N. F. Tatyjancsenko A lokalizátor mint az orosz és ukrán egyszerű mondatok informatív összetevője (angolul) című előadása. 2. A metanyelvi egységek nyelvészeti szempontú rendszerezésével és elemzésével Janusz Banczerowski professzor foglalkozott, aki a nyelv metainformációs elemeinek első magyarországi kutatója. Könyve, amelyben több, metainformációról szóló dolgozat olvasható, 2000-ben jelent meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lengyel Filológiai Intézetének kiadványaként {A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései). A METAINFO-1 koiife-rencián elhangzott előadása az információ befogadásáról szóló magyar metainformációs igéket (lát, néz, tekint, bámul, hall, hallgatózik, kihallgat, fülel stb.) elemezte és rendszerezte. Marijana Ivanova Sztefanova bolgár lektor a Bolgár metainformációs operátorok rendszeréről és működéséről szólt (oroszul). 3, Az előadások zöme irodalmi, azon belül is szövegtani vonatkozású - alkalmazott nyelvészeti -volt. Csetnekiné Bodnár Ildikó a metainformációs igéknek Pilinszky János lírájában játszott szerepét elemezte (Metainformációs igék megjelenése a költészetben). Lengyel témájú volt Nagy László Kálmán (Néhány szó Jerzy Andrzejewski 1