kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen


Anii de drumetie ai lui Wilhelm Meister sau Cei ce renunta [antikvár]

Johann Wolfgang Goethe

 
Cartea íntíi Capitolul íntíi Fuga ín Egipt Wilhelm státea la umbra unei stínci uria$e, íntr-un loc salbatic §i máre$, unde cárarea de munte povírnitá ocolea pe língá un dímb §i se pierdea íntr-o vílcea. Soarele era íncá sus, luminínd crestele molizilor din vágaunile ce i se íntin-deau la picioare. Wilhelm tocmai í$i nota ceva ín tabletele sale, cínd Félix, care se ca;arase pe toate crestele, veni la el cu o piatrá ín míná. Cum se cheamá piatra asta, tata ? íntreba copilul. Nu ^tiu, raspunse Wilhelm. E...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2480 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Cartea íntíi Capitolul íntíi Fuga ín Egipt Wilhelm státea la umbra unei stínci uria$e, íntr-un loc salbatic §i máre$, unde cárarea de munte povírnitá ocolea pe língá un dímb §i se pierdea íntr-o vílcea. Soarele era íncá sus, luminínd crestele molizilor din vágaunile ce i se íntin-deau la picioare. Wilhelm tocmai í$i nota ceva ín tabletele sale, cínd Félix, care se ca;arase pe toate crestele, veni la el cu o piatrá ín míná. Cum se cheamá piatra asta, tata ? íntreba copilul. Nu ^tiu, raspunse Wilhelm. E chiar aur ceea ce straluce§te ín ea ? stárui baiatul. Nu-i aur dar acum írni aduc aminte ca oamenii íi spun aurul pisicii. Aurul pisicii ! ríse copilul. $i de ce ? Pesemne fiindca e fals, caci $i despre pisici se crede ca ar fi falsé. Am sa ;in minte asta, zise baiatul, punínd piatra ín tolba lui de piele ; apói scoase din ea altceva íntreba iar : Asta ce-i ? — Un fruct ; judecínd dupa solzi, trebuie sa fie ínrtidit cu conul de brad. — Nu arata a con, e prea rotund. — Sa-1 íntrebam pe padurar : padurarii cunosc toata padurea toate fructele ; se pricep sa semene, sá sadeasca ?i sa cultive. Pe urma lasa mladitele sa creasca §i sa se faca mari, dupa cum li-e felül. — Ei §tiu toate; ieri, caláuza mi-a aratat cum un cerb a taiat drumul de-a curmezi$ul; m-a strigat §i mi-a aratat urma, cum íi zicea el ; calcasem peste ea, dar abia atunci am vázut limpede cum se íntiparisera copitele ín

Termékadatok

Cím: Anii de drumetie ai lui Wilhelm Meister sau Cei ce renunta [antikvár]
Szerző: Johann Wolfgang Goethe
Kiadó: Editura Univers
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 130 mm x 200 mm
A szerzőről
Johann Wolfgang Goethe művei
A költőfejedelem 1749-ben, frankfurti polgárcsaládban született Johann Wolfgang von Goethe, a német felvilágosodás és kora romantika írófejedelme. Jelentőségét a német és a világirodalomban Voltaire-éhez lehet csak mérni. Az irodalom minden műnemében maradandót alkotott, s jelentősek tudományos munkái is. Írt értekezéseket, jelentős a levelezése is. Önéletrajza a memoárirodalom egyik legszebb emléke. Minden iránt érdeklődő, a világ minden megnyilvánulására figyelő ember volt, az ész, a szellem megszállottja, a tudás, a megismerés fanatikusa.

Politikai, diplomáciai tevékenységeit a weimari herceg titkos tanácsosaként végezte.Nagy hatást tett rá Herder, és a Sturm und Drang mozgalomban is jelentős szerepet vállalt.
Irodalmi tevékenysége Irodalmi pályáját lírai kötetekkel (Anette, 1767; Új dalok, 1769) és drámai művekkel (Prométheusz, 1772; Götz von Berlichingen, 1773) kezdte.

Életének és művészetének meghatározó élménye a szerelem, pontosabban szerelmei. Korai Goethe Goethe költészetének első darabja (Friderika-dalok, 1767–69), regényének (Werther szenvedései, 1774), versciklusának (Római elégiák, 1788–90) és kései lírájának (Marienbadi elégia, 1823) a szerelem az ihletője. Ifjúkori nagy szerelme a wetzlari intéző lánya, Lotte volt, később egy nála idősebb asszonyba, Stein bárónéba volt szerelmes. Feleségével, Christiane Vulpiussal 1788-ban ismerkedett meg, de csak gyermekük 17 éves korában, 1806-ban vette feleségül. A szerelem fontos téma élete fő művében, az 1808-ban megjelent a Faustban is.

Másik élménye, mely szintén hatott művészetére, gondolkodására, az utazás. Több országban is megfordult, legnagyobb hatást itáliai utazása, az ókori Róma emlékeinek látványa tette rá.

Nagy híve volt a francia felvilágosodásnak, az antikvitást pedig rajongásig tisztelte. Keserű kijózanodás volt számára a francia forradalom és a francia–német háborúk; bár maga is részt vett a franciák elleni valmy-i csatában, főként háborús élményeinek hatására, elfordult a politikától.

Barátsága Schillerrel 1794-ben ismerkedett meg Schillerrel, mély barátságuk emlékét Weimar főterén szoborkettősük őrzi. Közös munkájuk nyomán született meg a német klasszika (Xéniák, 1796).

Esztétikai munkáikban foglalkoztak a műfajok, műfajcsoportok kérdéseivel, a művészi formák, az ízlés és esztétikum problémáival. Programjuk kulcsszavai a nevelés és fejlődés. Nézeteik nem mindenben egyeztek, de erőteljes rousseau-ista, kantiánus hatások jellemzik munkáikat. Esztétikájuk értékrendjét az antikvitás és a klasszicizmus értékei határozzák meg.

Barátja halála (1805) megrendítette, nem sokkal később súlyosan megbetegedett, fokozatosan visszavonult a közélettől, Weimarban élt. Művészetében is irányváltás figyelhető meg, egyre inkább a filozofikus és életrajzi művek, gyűjteményes munkák jellemzik: Vonzások és választások (1809), Utazás Itáliában (1816–17), Költészet és valóság (1811–33), Nyugat-keleti Diván (összegyűjtött versek, 1819) és a Faust második része (1823–32). Életének ebben a szakaszában háza szinte zarándokhellyé vált, sokan látogatták, mégis magányossá vált, hisz szellemi társait elvesztette. 1832 márciusában halt meg.
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet