Artes Populares 12 [antikvár]

Évkönyvünk e kötete a Liber memorialis nevet viseli. Köztudott, hogy végül is 1934-től kezdve működik szakként a néprajztudomány és egyetemi intézményként a Néprajzi Intézet a budapesti tudományegyetemen. Természetesen a folklorisztikai oktatás ennél sokkal /akár évszázadokkal/ régibb, és az 1934-es dátum is inkább egyfajta végpont, mint igazi kezdet. Szükséges is volna, hogy valaki tüzetesen kutassa és azután bemutassa a magyarországi folklorisztikai felsőoktatás történetét. 1984.május 8-án a Tárgyi Néprajzi Tanszék ünnepi ülést tartott az ötvenedik évforduló alkalmából. Minthogy ennek anyagát külön jelentetik meg, itt nem volt szükséges, hogy részletezzük tanszékünk elő- és valódi történetét.Sajnos azonban a Liber memorialis megnevezés annál érvényesebb kiadványunkra. 1984 áprilisában, hosszas betegség után elhunyt TÁLASI István akadémikus, egyetemi tanár, aki nemcsak a Tárgyi Néprajzi Tanszék vezetője volt egész generáció idejében, hanem ORTUTAY Gyula megbízásából és távollétében, majd az egyetemi ügyintézés szabályai szerint a Folklore Tanszéknek is elöljárója volt. Minden Budapesten végzett folkloristának is professzora volt, akitől szakmát és emberséget tanulhattunk. Rövid megemlékezésünk nyitja az évkönyvet.1983. október 31-én váratlanul elhunyt MARTIN György, az MTA Zenetudományi Intézetének igazgatóhelyettese, tanszékünk címzetes egyetemi docense, aki hosszú évek óta a néptáncoktatást vezette, és mindenben tanszékünk legközvetlenebb munkatársai közé számított. Gazdag életművének értékelésére még vissza kell térnünk.TÁRKÁNY SZŰCS Ernő, a tudományok doktora, tanszékünkön hosszú időn át adta elő a jogi népszokások és népi jogszokások anyagát. Felterjesztettük címzetes egyetemi tanárrá, és diplomáját idén ősszel kellett volna átvennie. Erre már nem került sor, mivel hosszas betegség után 1984 júliusában elhunyt. munkáinak bibliográfiáját, illetve a főművéről írott értékelést még az ünnepre készítettük elő, így immár csak emlékét őrizzük ily módon.