Artisjus 2005 [antikvár]

A főigazgató beszámolója a 2004. évről 1. összefoglaló értékelés Az ARTISJUS 2004. éve egészében sikeres volt a 13%-kal növekvő tagság és képviselt több mint 80 külföldi közös jogkezelő szervezet tagsága számára. Szerzői-zenemű kiadói vezetősége általában havonta ülésezve meghatározta a működés fő irányait és az egyes stratégiai teendőket. így döntött az európai uniós tagságból folyó teendőkről, az ARTISJUS díjszabásokról és a jogdíjfelosztás szabályzatáról, a már nem védett művek átdolgozásáról, az ARTISJUS és az ARTISJUS Zenei Alapítvány szerzői munkabizottságai összetételéről, a tagsági szabályzat módosításáról, a tagfelvételekről, az ARTISJUS szerzői díjairól, valamint a főigazgatói éves beszámoló elfogadásáról. A Vezetőség előkészítése és a Felügyelő Bizottság döntése alapján a Választmány jóváhagyta az üzleti tervet (benne a kezelési költségek mértékét), a Vezetőség éves beszámolóját, a számszaki beszámolót (pénzügyi mérleget), és a Szervezeti és Működési Szabályzat ebben az évben elsősorban jogszabályváltozások miatt szükségessé vált módosításait. A Felügyelő Bizottság az említetteken kívül tagsági viszony fellebbezési ügyében is eljárt. Az Egyesület belföldi jogdíj bevétele 16%-kal haladta meg az előző évit - ezt a 7%-os infláció tükrében kell értékelni. A zenei jogdíjbevétel 19%-os növekedést mutatott. Figyelembe kell venni azt is, hogy 2004-re a díjszabásainkat átlagosan csak 5-6%-kal tudtuk emelni (a még mindig viszonylag alacsony díjmértékű „kábeltelevíziós" felhasználásnál ez 8%-volt, míg a vendéglátóipar és az üres kazetta jogdíj egyes díjtételeinél valamint a műsoros hanghordozóknál egyáltalán nem volt emelés). Emelkedett az általunk beszedett előadóművészi és hangfel- vétel előállítói nyilvános előadási jogdíj mértéke is. Külföldről 17%-kal kevesebb jogdíj érkezett az előző évinél. A bel- és külföldi jogosultaknak (ideértve a felosztásra a többi magyar közös jogkezelő szervezetnek átutalt részeket is) felosztott és kifizetett ösz-szes jogdíjak mértéke egészében még a l6%-os bevételi növekedést meghaladóan is emelkedett. Ez a növekedés a sugárzási jogdíjaknál például 46,3% volt, ami korábbi jogdíj követelések beérkezésének is betudható. Az ARTISJUS működési költségei a zenei bevétel növekedés ménékével azonosan - 19%-kal - nőttek. Ezen belül a számítástechnikai beruházási költségek 26%-kal, a személyi kiadások 7%-kal emelkedtek. A működési költségek új eleme vok például a bírósági eljárási illeték. 2004-ben életbe léptek azok a közös jogkezelést érintő változások, amelyeket az Szjt. az európai uniós csatlakozás miatt 2003-ban a jogdíj bevételeket illetően bevezetett (az ún. üres kazetta jogdíjban és a kábeltelevíziós jogdíjban a zenei jogosultak részesedési arányának csökkenése, a reprográfiai jogdíjban való részesedés megszűnése). Május elsejétől ugyancsak megszűnt közös jogkezelői képviseleti jogunk az internetes on-line irodalmi felhasználásokra. A jogdíj bevételek bővülése szerencsére végeredményben elfedte ezeket a negatív hatásokat. Az említett és egyéb további jogszabály változások - például az a lehetőség, hogy a jogosultak a közös jogkezelésből egyes esetkörökben kiléphetnek -, valamint a nemzetközi technikai együttműködés követelményeinek ismétlődő változásai is hozzájárultak számítástechnikai beruházásunk elhúzódásához. Az év során jogdíj követelések érvényesítésében három nagy sikert könyvelhettünk el: a Magyar Televízió megfizette sokéves jogdíj tartozásait, a Legfelsőbb Bíróság megerősítette, hogy az ún. „data CD" üres hang-és képhordozók után is járnak a jogdíjak, megkezdte mííködését az általunk jogosított első „fizetős" internetes zenei letöltős szolgáltatás (Origó Play - Axelero). Ugyanakkor a mobiltelefonos zenei csengőhangok tartalom szolgáltatói - kihasználva az internetes szolgáltatók nemzetközi jogi alapon tönént jogszabályi felelősség korlátozását - továbbra is fenntartották sőt, tovább építenék a jogdíj fizetés elkerülését célzó üzleti megoldásaikat. Ellenőrzésük a ténylegesen anonimitást biztosító távközlési szabályok miatt is - az közvetítő szoláltatók közreműködése hiányában gyakorlatilag lehetetlenné vált. Az év egyik fontos eredménye a hologramos azonosító matricák bevezetése volt a hangfelvételekre. Ez annak egyik példája, hogy a „kalóz" felhasználók elleni küzdelem egyre több költséggel jár. A másik példa az elsősorban a jogosítatlan felhasználások elleni küzdelemre a Szövetség a Szerzői Jogokért Egyesület létrehozása, amelyet 2004-ben a többi közös jogkezelő szervezenei együn több tíz milliós éves költségvetéssel alapítot-mnk. Az Európai Unióhoz való csatlakozás a mi nemzetközi kapcsolatainkban is jelentős változások kezdetét jelezte. Az ARTISJUS is tagja len az EU közös jogkezelői EU lobbi szervezetének, a GESAC-nak. Az ARTISJUS főigazgatóját a közös jogkezelő szervezetek világszervezete, a CISAC legszűkebb vezető testülete tagjává választották. Vezetőségünk tagja, Fábri Péter továbbra is elnökölte a CISAC-ban az írók és audiovizuális szerzők Szerzői Tanácsát. Az ARTISJUS állandó ügyvédjét.