Bővebb ismertető
Részlet:
Az ablak.
Barker Henrik Shapman-nek csak ép annyi ideje volt, hogy lenyelje a reggelijét, rámorduljon a feleségére, elcsapja a kertészét és elérje a féltizenegyes vonatot. Miután mindezt sikeresen elvégezte és ezenkivül oly első osztályu szakaszt talált, ahol egy átkozott emberi lény sem volt, annyira, amennyire csak lehet, jó és megelégedett kedélyhangulatba jutott. Ártatlan reggeli lapját hirtelen rántással felnyitotta, dühös szemekkel átfutott a külföldi hireken és a vezércikket kezdte olvasni. Időnként hangosan megjegyezte: «Muck!» Ez volt a szokása, ha vezércikket olvasott. Szigoruan véve ez nem volt szép, de Barker Henrik Shapman nem sokat adott a szépségre. Megjegyzését épen ötödször ismételte, amikor a vonal megállt Chiddlefordnál (Pigley felé).