Az autóbuszok rohama [antikvár]

Részlet: "Az autóbuszok rohama Egy ízben, amikor Bénin és Broudier, hogy gyorsabban érjen a Place de Bitch-re, a Clichy és La Villette közötti ócska omnibuszra akart felszállni, észrevették, hogy a Társaság, a nála szokásos fordulatok egyikével, "géperejű vontatást állított az állami vontatás helyébe". Mihelyt megérkeztek a Nagykövetséghez címzett kocsmába, s ott egy sofőrre bukkantak, aki konyakját szürcsölte, gratuláltak neki. - Szóval autóbuszokat tettek a maguk vonalára? - Nem valami régi história, csak hétfő óta. - És most a Szentháromság-térig mennek? - A Szentháromság-térig. - Igazán kényelmesek ezek a kocsik. - Igen, jól mennek, nincs okunk panaszra. Könnyűek; elég jól átsurrannak a torlódáson és felkapaszkodnak a lejtőkön. Ami az utasokat illeti, ők kényelmesebben ülnek. A kalauz kissé szűken van, amikor végig kell mennie; de némi előzékenység mellett... Aztán meg gyorsan megy az ember... Senki sem állíthatja az ellenkezőjét: haladás ez. Egy pillanatig elgondolkozott. - De azért mégsem olyan impozáns ez, mint az első emeletes autóbuszok. - Micsoda, azok a hatalmas tragacsok?... - Igen, azok a műemlékek, mondja csak ki! Annak idején hallottam, hogy valaki vízilovaknak nevezte őket. És a hasonlat találó, uram. Ami az eleganciát illeti, nem is vitatkozom."