Az idill felszámolása - Winding-up of Idyll [antikvár]

HA A HÜLYESÉG FÁJNA L , az eddig szokásosak meg nem, akkor valószínűleg még több szenvedés volna a világon, mint annak előtte. Erre varrjál gombot. Az Is csak egy Hétköznapi tevékenység. Befejezésképpen csak annyit szeretnék elmondani, hogy van a világ, meg a van a Gerhes, ez a kettő valahogy nem esik egybe, keletkezik egy ilyen szellemkép, mindig minden kicsit arrébb van csúsztatva, nézem, mintha egy hülye tévén vetítenék a cuccot, harmadosztályú szappanopera és Wittgenstein, pedig már ezerszer lett szólva. A világ tények és nem dolgok összessége, tény pedig az, aminek az esete fennál, ezt mondja a lila bézbólsapkás a képzeletemben, és nyomatékból jól belerúg az összetekert almazöld slaugba. Most ne mozogj, most kirabollak. Figyeled a főszert, tele van smukkal. Megy ez a két angyalproli a Gazdagdűlőn, kihallgatják a hülyeséget, kihallgatják és megismétlik, mert az kijön a falból, kijön, kicsit elváltozik: naná, hogy még nagyobb lesz belőle. „Fedőneve: Lábos." Azt lehetne gondolni, hogy művész úr semmit nem vesz komolyan. Mégis, mintha minden képével azt kérdezné, mire való ez az egész? De nem apásan, csak mint aki utál fölöslegesen melózni. Tényleg, csak érdeklődök, hogy mi értelme van ennek a. Képpel kérdezni nem föltétlenül könnyebb vagy nehezebb dolog, mint mondattal, csak más, van a dolognak valami finom eleganciája, képpel nem szorítottak soha senkit a falhoz, hogy dumálj apukám, vagy levágom a töködet, hanem csak szépen, finoman, ha akarom, meg se hallom. Tényleg, kivonszolni egyetlen betűt a mezőre fából, az kevésbé fontos dolog? Nem akarnék érzelegni persze, mindenki szeretne beljebb lenni néhány milkóval, én is. De az, hogy melyik bentben, mégiscsak érdekes vitatéma. Kijavított a művész a telefonba, mert rosszul emlékeztem az egyik kép címére. Nem elrontott, hanem Elromlott összeadás.