Berlinből Budapestre [antikvár]

'¦V 'í I'" I i I .1, .Vi.lOi'.V 'il úll : Í1 v'i' V I ív) il ¦.¦'í/I. ':. 'Vi l.-h II Vorwort Előszó Das Stadtbild von Budapest wird noch heute geprägt von der Aichitelctur der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts. In den Jahrzehnten von 1860 bis zur Jahrhundertwende erlebten die Städte Pest, Buda und später das vereinte Budapest einen dynamischen Aufschwung. Es entstanden zahlreiche prunii;-voUe Bauwerlie, von denen viele in der vorliegenden Publikation vorgestellt werden. Sie wurden in den unterschiedlichen Spielarten des Historismus errichtet: Neoromaiiik, Neogotik, Neorenaissance, Neobarock und schließlich ein eklektischer Mischsul verbünde rianten der Neorenaissance offi und am meisten verbreitet wäre ungarischen Architekten in der 15. und 16. Jahrhunderts, aber ai sance. Deutsche Architekten Entwicklung von Formen der Bauakademie und später an d( ten bedeutende Vertreter die Jahren studierten zahlreiche aj in Berlin und führten den nei dieser Studenten stammten au Hen insbesondere aus P( US verschiedenen historischen Epochen, mitunter mit exotischen Elementen. Auffällig ist, dass Va-isichtlich bevorzugt wurden 1. Ihre Vorbilder fanden die talienischen Architekmr des : auch in der Berliner Neorenais-schulen waren führend bei der Neorenaissance. An der Berliner ;r Technischen Hochschule lehr-;ser Srilrichtung. Seit den 1850er ngehende ungarische Architekten uen Stil in ihrer Heimat ein. Viele IS deutschsprachigen Bürgerfami-id Buda. Andererseits zog die wirtschaftliche Expansion und de: Ausbau Budapests zur Hauptstadt und zu einer modernen Me tropole zahlreiche deutsche Architekten an, die hier einzelra Bauvorhaben realisierten und sich bisweilen für immer in de: Stadt niederließen. Den deutsch-ungarischen Beziehungen im Bereich der Ar chitekmr der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts, insbesondere der Beziehung zwischen BerUn und Budapest, kam bishe: wenig Beachmng zu. Seit einigen Jahren jedoch befasst sid das Forschungsinstitut für Kunstgeschichte der Ungarischer Budape felének dulóig tartó időszakb: az egyesített Budape t városképét mind építészete határoz; Tiai napig a 19. század második meg. Az 1860-tól a századfor-a két város, Pest és Buda, később pedig dinamikus fejlődésen ment keresztül. Számos pompás épületet emeltek, kiadványunkban ezek közül többet is bemutatunk. A historizmus különféle stílusváltozatai figyelhetők meg: neoromán, neogótikus, neoreneszánsz, neobarokk, végül a különféle történeti korszakok egzotikus elemekkel társított eklektikus keveréke. Feltűnő, hogy nyilvánvalóan a neoreneszánsz változatai voltak a legkedveltebbek és a legelterjedtebbek. Példaképtil a magj'ar építészek a 15. és 16. század itáliai építészetét és a berlini neoreneszánszt választották. A német építésziskolák vezető szerepet játszottak a neoreneszánsz formáinak kidolgozásában. A berlini Bauakademie-n, később a Műszaki Főiskolán a stílusirányzat vezető képviselői tanítottak. Az 1850-es évektől kezdve számos jövendőbeli magj^ar építész tanult Berlinben, hazájukban ők vezették be az üj stílust. E diákok közül sokan németajkú polgári családok leszármazottai voltak, kiváltképp Pestről és Budáról. JMásrészt a gazdasági expanzió, valatnint Budapest fővárossá és modern metropolisszá történő kiépítése számos német építészt vonzott ide, akik fölépítettek egy-egy épületet, némelyikük égleg a városban telepedett le. íázad második felének német-magyar építészeti kap-kiváltképp Berlin és Budapest kapcsolataira mindeddig nem jutott túl sok figyelem. iVhndazonáltal a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézete néhány éve elkezdte kutatni Berlin modell- és példaképfunkcióját, Berlin jelentőségét a magyar építészek képzésében, a magyar , illet\'^e német építészek budapesti t, továbbá elkezdte vizsgálni a két meg is maradt épületeket. ionban A 19. olataira építészek berlini épületekhez épületekhez készített vázlata városban valóban fölépült és