Bibliographia Historiae Rerum Rusticarum Internationalis 1960-1961 [antikvár]

ELŐSZÓ Egy nemzetközi agrártörténeti bibliográfia iránti igény szinte minden olyan országban felmerült, ahol a történelem kutatói behatóan foglalkoznak a mezőgazdaság fejlődésének vizsgálatával. Több ország szakemberei részéről nem egy kezdeményezés történt az elmúlt években azzal a céllal, hogy tájékoztatást nyújtsanak a jelentősebb külföldi agrártörténeti munkákról. Az így már szükségletként jelentkező s az agrártörténeti irodalomról nemzetközi áttekintést nyújtó „Bibliographia Históriáé Rerum Rusticarum Internationalis" megjelentetésére azonban csak most kerülhetett sor. Ez a most elinduló nemzetközi bibliográfia lényegében folytatása és kiszélesítése az „Agrártörténeti Szemle (História Rerum Rusticarum)" eddigi bibliográfiai munkásságának. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum — mint a magyar agrárfejlődés vizsgálatával foglalkozó intézet — külföldi szakkörök megtisztelő felkérésének tett eleget, amikor ennek az agrártörténeti tudományos kutatásokhoz alig nélkülözhető műnek az összeállítására és kiadására vállalkozott. Elhatározásában szerepet játszott az a felismerés, hogy a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi növekedésének, a termelési eszközök és módszerek tökéletesedésének, valamint a termelő ember társadalmi körülményeinek történeti tanulmányozása az országhatárok szabta szűk keretek között eredményesen nem végezhető. A kutatóknak szükségük van szélesebb kitekintésre, vagyis mindannak az irodalomnak ismeretére, amely hozzásegít más népek agrármúltjának megismeréséhez. A mezőgazdaság előrehaladásának folyamata szinte sehol sem volt független más országok eredményeitől, hiszen abban a népek kultúrájának kölcsönös egymásra hatása, az országok között történelmileg kialakult kapcsolatok és az egymástól átvett termelési, technikai tapasztalatok is többé-kevésbé szerepet játszottak, A nemzetközi agrártörténeti bibliográfia közreadásának jelentősége különösen akkor domborodik ki, ha figyelembe vesszük, hogy a történelemkutatás mai magaslatán egymástól elszigetelten már nem lehet mélyreható és maradandó történelmi tanulságokat tartalmazó szintéziseket alkotni. Az agrártörténész csak a kölcsönhatások és az események láncolatában rejtőző okozati összefüggések, az általános és speciális törvényszerűségek, a hasonlóságok és a különbs^ek, az egymásba folyó átmenetek kimutatásával teljesítheti jól feladatát. Jelen bibliográfiánk, amidőn közli mind az önálló könyvként, mind a periodikákban megjelent tudományos műveket, az egyes országok kutatói által feltárt gazdaságtörténeti tények és törvényszerűségek nemzetközi megismerését és hasznosítását kívánja elősegíteni. A történeti tanulságok azonban nemcsak a múltról alkotott elképzeléseinket formálják és a tudományos alkotó munkát teszik meg-