Bibliographia Historiae Rerum Rusticarum Internationalis 1962-1963 [antikvár]

ELŐSZÓAmikor bibliográfiánk második kötetét a tudományos kutatás rendelkezésére bocsátjuk, örömmel kell beszámolnunk arról, hogy a Magyar Mezőgazdasági Múzeumiiak azok az elképzelései, amelyeket az első kötet kiadásakor jelzett, jórészt már valóra váltak. Lényegében elértük azt a célt, amelyet az első kötet publikálásával magunk elé tűztünk: sikerült felkelteni a tudományos közvélemény figyelmét kiadványunk iránt, s ennek következteben jelentősen kibővült külföldi közreműködőink száma. Jelen kötetünk anyagához a Szovjetunióból, Lengyelországból, Csehszlovákiából, Romániából, Jugoszláviából, Bulgáriából, Németországból, Svájcból, Olaszországból, Portugáliából, Belgiumból, Hollandiából, Dániából, Kanadából, Japánból és Vietnámból ottani közreműködőinktől (nevüket megtalálja az olvasó a közreműködők listáján) megkaptuk a teljes vagy a megközelítő teljességű anyagot, s magától értetődően a magyar anyagot is igyekeztünk a lehető teljességgel közzétenni. így bízvást elmondhatjuk, hogy ez a kötet sokkal inkább átfogja a nemzetközi agrártörténeti irodalmat, mint az előző. Még mindig nem tekinthetjük azonban teljesnek, elsősorban azért, mert az eddig kialakult munkamegosztás alapján ránk háruló anyag összegyűjtése során a már korábban kifejtettek miatt nem tudtuk elérni a teljességet. Ez a kötet mégis jelentős előrelépést jelent az ideális célkitűzés felé, s ez elsősorban a nemzetközi tudományos közvéleménynek, illetőleg azoknak a közreműködőinknek köszönhető, akik önfeláldozó módon vállalkoztak erre a sok szempontból komoly áldozatot jelentő munkára.Bibliográfiánk első kötetének eddigi visszhangja kedvezőbbnek mutatkozik, mint azt mi magunk vártuk. A nemzetközi tudományos közvélemény amint az a hozzánk érkezett levelekből és a megjelent recenziókból látható egységesen örömmel vette tudomásul megjelenését. Az első kötet gyors megjelentetésének köszönhető mint már említettük , hogy több új közreműködőt is sikerült megnyernünk kiadványunk számára. így a következő kötetben a mostaninál is teljesebb anyagot tehetünk majd közzé. A kritikai észrevételek is nagyjából azonos vágányokon haladnak. A bírálatok általában három jelenséget hangsúlyoznak. Elsősorban azt, hogy az első kötet korántsem teljes. Ez természetes, iiiszenjMagyarországon, önmagunkra utalva nem is voltunk képesek a teljes nemzetközi irodalmat átfogni. Ezt a hiányt csak a közreműködői gárda további szélesítésével tudjuk csökkenteni. A bíráló megjegyzések másik csoportja az anyag minőségére vonatkozik, általában arra utal, hogy a bibliográfia több olyan nmnkát is tartalmaz, amelynek agrártörténeti jellege vitatható. Különösen az 1945 utáni időszak agrártörténetére vonatkozó irodalmat érték ezek a bíráló megjegyzések, hiszen kialakultak olyan álláspontok is, amelyek szerint az ezen időszak agrártörténetére vonatkozó anyagot már ne tegyük közzé.