Bővebb ismertető
Szilárd Klára az a festő, aki otthonos a föld bármely táján. A történelem és a végzet különböző világokba vetette. míg másokat a sokszori, nem egyszer kegyetlen indíttatású helyváltoztatás rideggé, kiégetté, kétségbeesetté tett, Szilárd Klárát megtanította a környezetekkel (tárgyakkal és emberekkel) való kapcsolatteremtés gyors reflexeire. a sivatag,a nagyváros,a világmindenség, a magyar, a francia, a zsidó ember egykét barátságosan tekint rám képeiről. Részvét és megértés ihleti festői kíváncsiságát. Tudja, hogy minden mulandó, átalakuló, változó, éppen ezért az őt körülvevő bizonytalanságban a pillanatnyilag megbízhatót keresi. Festményei megnyugtatóak: képeiben valami állandót, örököt keres. Azt, ami megmarad...