Corpora in Si(gh)te II. [antikvár]

BevezetőJúlius GyulaAmikor első alkalommal találkoztam a Corpora in Si(gh)te projekttel, pontosabban ezen szöveggyűjtemény biológus szerzője, Oborny Beáta által önkényesen és szellemesen Corporánnak elnevezett struktúra fotóival, a Comói-tó partján egy kis olasz faluban látott ház képe idéződött fel bennem A nyarak egy részét itt töltöm, évről évre megszállottan menekülve-visszatérve e még kőkori leleménnyel épített és a hegyoldalban itt- ott elburjánzó, egymásra épülő, tuskógomba telepre emlékeztető házcsoportok közé'. A szomszédban egy elhagyott parasztház helyi csillámokkal teli palából hasított kövekből fala zott/fedett, többszintes épület --, ahol a hegyből csordogáló csermely természetes hűtőgépként szolgál a kőbe vájt, barlangszerű alagsorban. A szinteket falakba eresztett, konzolos palalépcsők kötik össze, amelyeket lépcsőfokon ként fatuskókkal támasztottak alá, nem bízva a kő amúgy kiváló törésmutatóibanA Corpora struktúra képeit nézegetve ez a lépcső ugrott be nekem a maga praktikus szerkezetével és túlbiztosított statikájával, tervez(het)etlen esztétikájával. Hasonló építmények - környezethez alkalmazkodó organikus struktúrák, városok, alakzatok - vizsgálatából indult a doubleNegatives Architectures csoport Bemard Rudoísky tanításain alapuló építészek nélküli építészet (architecture without architects) kutatása, melynek során a központi irányítás nélkül létrejött architektúrákat tanulmányozva gondolták újra az építész/építészet és az építés viszonyát, technológiai és konceptuális értelemben egyaránt.Mit tanulhat a digitális eszköztárral felfegyverzett építészet a kappadókiai szik lába vájt városok, egy darázsfészek, vagy akár egy hangyaboly szerkezetéből? A11. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjában kiállított Corpora in Si(gh)te című építészeti- médiaművészeti projekt egy újfajta tervezési szemlélet lehetőségeit modellezi valós idejű beérkező információk alapján, egyedi jelölési rendszer alkalmazásával. A Corpora struktúra élő szervezetként viszonyul környezetéhez, reagál annak változásaira, így egy olyan építészet vízióját adja, mely dinamikus összhangban él saját környezetével.Mi történik, ha a Magyar Pavilont és a Corporát két talált tárgyként egymásra helyezzük? Milyen következményei vannak e kurátori gesztusnak? Mit keres a Corpora a Magyar Pavilonban? Valóban, a Corpora projekt megszegi a nemzeti identitásokat különálló pavilonokba szervező elvet' érzékelő eszközeinket a magyar pavilon környezetében helyezzük el, együttműködésre, szenzoraink és kameráink befogadására kérve a környező pavilonokat így virtuálisan kiterjeszkedtünk a Giardini parkjának közterületeire is, rákérdezve a nemzeti pavilon, mint egy adott eszme reprezentációjának fenntarthatóságára. A doubleNegatives Architecture olyan az építészet és a médiaművészet határterületén működő - nemzetközi alkotócsapat, amely japán, svájci és magyar alkotókból áll. A Corpora létrehozói Sota Ichikawa (J), Kaoru Kobata (J), Maróy Ákos (H) és Max fíheiner (CH) Sota Ichikawa építész a csoportot 1998-ban alapította. Ritkán találkoznak, az interneten keresztül cserélik ki gondolataikat, fejlesztik projektjeiket, így igazi székhelyük tulajdonképpen maga a világhálóA kurátor szándéka szerint a Magyar Nemzeti Pavilon Maróti Géza 1906 és 1909 között épült, majd többször átalakított szecessziós épülete - és a Corpora struktúra szimbiózisa az organikus építészet időben, hagyományban és technológíában különböző, ám szemléletben közeli értelmezési lehetőségeinek párbeszédét generálja. Képzőművészként magát a kurátori tevékenységet - amelynek lényege számomra a közvetítés, a rnediálon szerep -, ebbenAlgoríthmic Wall (generated and designed by Corpora system), 2007Tama Art University, Department ol Information Design, B LAB stuöio, Tokyo, Japan (Resource. dNA, pholo Megumu Wada)Algoritmikus fal (generálva és tervezve a Corpora rendszerrel), 2007.láma Művészeti Egyetem, Információ tervezés tanszék, B-LAB stúdió, Tokió, Japán (Forrás dNA, fotó: Megumu Wada)