Csiky Tibor [antikvár]

Részlet: NAGY ILDIKÓ Egy fizikus - bölcsész - szobrász lesz A pályakezdő évtized: 1962-1972 „a csillagos ég fölöttem s az erkölcsi törvény bennem." Immánuel Kant Sokan és sokszor idézték már a fenti sorokat különféle alkalmakkor, ezért fennáll az a veszély, hogy veszítettek hitelükből. Csiky Tibor azonban valóban erre a külső és belső horizontra figyelt, ezek életének és művészetének determinánsai. így hát nekünk is erre kell figyelnünk, hogy megértsük szándékait és műveit. Ilyen egyszerű volna? Ne áltassuk magunkat. Mint mindig, most is csak kísérletet tehetünk. Közelíthetünk. „Semmilyen iskolás művészeti tanulmányokat nem folytattam." A művészettörténész csak a kályhától -vagyis az életrajzból tud elindulni. Csiky Tibor 1950-1953 között a budapesti Eötvös Loránd Tudomány Egyetem fizika - matematika szakára járt. Önéletrajzából1 tudjuk, hogy kiket hallgatott, kiknél vizsgázott. Káprázatos névsor! A nagybetűs Tudomány kiválóságai, nemzetközi szaktekintélyek. Ezután átiratkozott a bölcsészkarra, ahol 1956-ban diplomát is szerzett. Tanárai közül senkit sem említ név szerint, de a nyelvészek felé tesz egy elismerő gesztust (Bárczi Géza, Pais Dezső tanított ekkor). Ö is, mint évtizedeken át annyian, átjárt a bölcsészkarról a Műegyetemre, hogy Pogány Frigyest hallgathassa. Pogány előadásaiból és könyveiből2 a műalkotás szemléletének teljesen más módját ismerhették meg a statikus stílus- és műelemzéshez szokott bölcsészek. Pogány a műalkotást mindig térben - közvetlen és tágabb terében egyaránt - méltatta, úgy mint egy, a térben és időben feltáruló plasztikai élményt. Megmutatta, hogy az épület nem csupán homlokzat, hanem a funkció és a statikai erőjáték egysége, a város történeti és térbeli összefüggéseiben az ember számára bejárható, vele organikus viszonyban létező eleven hatás. Ember és tér, mű és tér összefüggéseit e-lemezte, a műalkotás időben kibontakozó, fo-lyamat-jellegét. Hatása messze sugárzott. Sass Valéria3, aki majdnem húsz évvel fiatalabb, mint Csiky, sosem hallgatta Pogány Frigyest -csak egykori középiskolai tanára, Rétfalvi Sándor beszámolóiból ismerte előadásait -, művészi felfogását mégis döntően Pogány határozta meg, akinek művészetértelmezése tehát még így, áttételesen is inspiráló erőt jelentett. Csiky ahhoz, hogy művész legyen, nem mintázni tanult - jó vagy rossz szobrászoktól -, hanem kiváló tanárokra figyelt oda, tanítsanak bármilyen tárgyat is. Ez pedig gondolkodásbeli igényességet fejlesztett kí benne, és olyan széles látókört biztosított számára, ami a művészetnek - jelesül a szobrászatnak - egy meglehetősen szabad, nem a modellhez (bármilyen modellhez) kötődő értelmezését hozta magával. A szobrászat számára mindig is inspiráló volt, ha más tudományok művelői, más irányú tanultsággal közelítettek hozzá, gondoljunk pl. az orvosi, fizikusi, mérnöki és művészettörténeti (Wölfflinnél!) tanulmányokat folytató Naum Gabóra. Csiky kortársai közül Donald Judd (1928) filozófiát és művészettörténetet tanult (egy ideig műkritikus is volt), Antony Caro (1924) és Róbert Morris (1921) mérnök, Bruce Naumann (1928) matematikus, a nála fiatalabb Phillip King (1934) nyelvész, Tim Ulrichs (1940) építész, Dávid Rabinowitch (1943) pedig fizikus volt - hogy csak néhány példát említsünk. Természetesen nagyon érdekes lenne végiggondolni azt is, hogy milyen szemléletváltozást hoztak azok a művészek, akik nem a tudományoktól, hanem a különféle mesterségektől jutottak el a szobrászathoz, mint pl. Julio Gonza-lez (1876-1942) a kovácsoltvasművességtől, Dávid Smith (1906-1965) az autógyári hegesztéstől, nem említve most a kőfaragókat, vagy a szobrászatban feltűnően sok kalandos életű matrózt Tatlintól (1885-1953) Róbert Jacobse-nen (1912-1993) át Richárd Stankiewicz-ig (1922-1983). A lényeg az, hogy Csiky Tibor szobrászként autodidakta, és ebben osztozik az 1960-as években jelentkező magyar avant-garde szobrászok majdnem mindegyikével4. Széleskörű tanulmányaiból pedig - korai műveinek tanúsága szerint - a természettudományi ismeretek voltak rá döntő hatással. „A fában találtam meg Igazi anyagomat." Munkássága első periódusában a fa a legfontosabb anyag. Ez részben kényszerűség is, mert ehhez tudott a legkönnyebben hozzájutni. Különleges és szép fákat keresett (a cseresznye, dió, szil, körte mellett szerepel a mahagó-