Debreceni Agrártudományi Főiskola tudományos közleményei 1962 [antikvár]

ELŐSZÓFőiskolánk ez évben ünnepli fennállásának 10 éves jubileumát. 10 év nem nagy idő, de ez alatt az egy évtized alatt intézményünk gyengén felszerelt 3 éves kiképzési idejű akadémiából jól felszerelt 4 éves oktatási idejű egyetemi jellegű főiskolává fejlődött. Intézményünk gyarapodása, mint csepp a tengerben mutatja népi demokráciánk felsőoktatásának rohamos fejlődését.Főiskolánk fejlődésén belül jelentős főiskolánk tudományos életének tágulása is. 1955-ben megjelent első Tudományos Évkönyvünk óta most megjelenő jubileumi Tudományos Közleményünk sorrendben a nyolcadik. Csak ebben a nyolc kötetben főiskolánk munkatársainak 258 tudományos dolgozata látott napvilágot összesen 2300 oldal terjedelemben. Ezenkívül természetesen más folyóiratokban is jelentek meg közlemények munkatársaink tollából.Bár főiskolánk alakulásakor fokozottabban volt lekötve az oktatás megszervezésének kérdéseivel és azóta is fokozottabban szervezési kérdésekkel, mint más jól felszerelt, régi egyetemi intézmények, mégis kezdettől fogva megkülönböztetett figyelemmel törődünk a tudományos munka feltételeinek biztosításával és pezsgő tudományos élet kialakításával. Ennek lehetőségei annál kedvezőbben alakultak, minél inkább bővült főiskolánk oktató-kutató kollektívája. A kezdetben főképpen alaptárgyak oktatóiból álló együttes egyre inkább kibővült a mezőgazdasági szaktudományok művelőivel és így kialakult az a különböző szaktudományok művelőiből álló kollektíva, amely kiváló bázisa a komplex, egymás eredményeire támaszkodó kutató munkának.Másrészt kezdetben elhanyagolt 1400 kh-as ráfizetéses tangazdaságunk 4800 kh-as nyereségesen gazdálkodó nagyüzemmé fejlődött, ami egymagában is a kísérleti bázis kedvező alakulását jelentette. De ezen belül különösen fontos volt, hogy a Hortobágyon 850 kh-as és Pallagon 80 kh-as kísérleti üzemegységgel gyarapodtunk. így lehetővé vált, hogy vizsgálatainkat a debreceni .löszhát mezőségi talajairól a szikre és a homokra is kiterjesszük. Természetesen számolni kellett lehetőségünk korlátaival és ezért a sziken főleg csak a. gyepgazdálkodás és az öntözés, a homokon csak a zöldségtermelés problémáival foglalkozhattunk.Kísérleteink és kutatásaink anyagi feltételeit felettes hatóságunk oktatóink, kutatóink számának növekedésével és a megoldandó problémák szaporodásával egyre bővebb keretben biztosította. Ma mintegy 1 millió Ft keret áll rendelkezésünkre kutatási célokra. Ezt az összeget bevált rendszerünkben elsősorban tangazdaságunkban használjuk fel kísérleti többletköltségek formájában. Miután a tangazdaság igazgatója a főiskola rektora, így a kísérletek megfelelő kiszolgálása a tangazdaság részéről teljes mértékben biztosítva van. Ugyanakkor népgazdasági megtakarítást jelent, hogy a kísérletek céljaira nem kell külön objektumokat és külön eszközöket fenntartani.Néhány év óta tervszerűen törekszünk a komplex problémakörös kutatási rendszerre, ami azt jelenti, hogy főiskolánk összes kutatási témái a főiskolán belül 5 problémakörbe tartoznak és egy-egy problémakör keretében tartozó témák felelősei egymással együttműködve dolgoznak.Világszerte meggyőződéssé vált, hogy a tudományos munkában nagy eredményeket csak széles körű együttműködéssel lehet elérni. Ezen az alapgondolaton nyugszik a MTA által létrehozott koordinációs bizottságok munkája és a tudományos kutatások témarendszere.De nemcsak országosan, hanem intézményen belül is jelentősége van az egy-