Der Abituriententag [antikvár]

Ernst Sebastian, a kerületi törvényszék vizsgálóbírája elnyomta a még csak félig elszívott szivart. Hivatalos ténykedése közben nem dohányzott. És most még hátra van egy kihallgatás. Miután pedig az óramutató már a hatos számjegy felé haladt és a nap sugarai egyre rézsútosabban bombázták a vádlott-széket, amely mint valami megtört ember roskadozott az íróasztal előtt, Sebastian gyorsan akart végezni. Ezenfelül megígérte Burdának, Johann Burda gimnáziumi tanárnak, hogy a ma esti bankettre okvetlenül elmegy. Valósággal megható volt, hogy ez a Burda milyen hévvel fáradozott ennek a teljességgel fölösleges és céltalan ünnepségnek a nyélbeütésén. Szentimentális ember, aki szinte észrevétlenül cserélte fel az iskolapadot a katedrával... ez volt a jámbor nézésű Burda professzor. Levelének stílusa, amelyben felkérte hajdani osztálytársait, hogy: "a Nikolaus gimnázium 1902-es évfolyamának huszonötéves jubileumi ünnepségét jelenlétével okvetlenül megtisztelni szíveskedjék", egyáltalán nem volt cicerói tömörségűnek nevezhető.