Dialógus [antikvár]

Részlet:A kiállítás nem országok közötti mérkőzés. Nem olyasmi, mint egy futballmeccs, amelyet a művészet mezején játszanak. Így tehát nincs szó újabb osztrák-magyar összecsapásról, amilyen az ötvenes évek nagy slágere volt, olyan osztrák játékosokkal, mint Zeman, Hanapi és Stojopsal illetve olyan magyarokkal, mint Puskás, Hidegkúti és Fenyvesi. De ha mérkőzésről nincs is szó, a mostani kiállítás a Budapest Galériában mégis a szembenállás gondolatát veti föl, a gondolatébresztő összevetését, és természetesen egyben a határok átlépésére nyújt lehetőséget. Klimó Károly, Körösényi Tamás és Szirtes János, illetőleg Bruno Gironcoli, Günter Brus és Othmar Zechyr munkáikkal bizonyos tekintetben versenyhelyzetet idéznek. Információkban gazdag, éles szemű megfigyelésre ösztönző szembesítés ez, amelyben az esetleges közös vonások mellett elsősorban különbségek és egyéni nézőpontok jutnak szerephez. Valamennyi munkát egyéni hang és kézjegy, sajátos profil jellemez, és ez volt a legfőbb szempont a válogatásnál. A résztvevő magyar művészek a munkáikat maguk válogatták, az osztrák anyag a Neue Galerie der Stadt Linz gyűjteményéből származik. Ausztriának és Magyarországnak közös vonása, hogy mindkét országban figyelemre méltó, gyakran alábecsült, sokszólamú, tehetséges művésztársadalom él. Az osztrák anyagban - a vendéglátó kívánságának megfelelően - három olyan, fontos művész munkáit mutatjuk be, akik Magyarországon eddig nem, vagy csak kevéssé voltak láthatók. Míg a magyar együttesben Körösényi (született 1953-ban) és Szirtes (született 1954-ben) már egy következő nemzedéket képvisel, ők hárman, Klimóval együtt, azonos generációhoz tartoznak: Klimó és Gironcoli 1936-ban születtek, Brus és az 1996-ban elhunyt művész, Zechyr pedig az 1938-as évjáratból való. Művészi tevékenységük a hatvanas években indult avantgard mozgalomhoz kapcsolódott, amely a nyitás légkörét teremtette meg, és amelynek a stílusbeli kiterjedése és nemzetközi kapcsolatteremtése áttekinthetetlenül szerteágazó volt.