Bővebb ismertető
DER ALTE SEEBÁR IM „ADMIRAL BENBOW" Báron Trelawney, Dr. Livesey und meine anderen Freunde habén mich gebeten, die Geschichte der Schatzinsel von Anfang bis zu Ende niederzuschreiben und nichts als die geographische Bestimmung der Insel, auf der sich noch immer unerineBliche Schatze befinden, zu verschweigen. Ich ergreife daher die Feder und gehe bis auf die Zeit zurück, wo mein Vater das Wirtshaus „Zum Admiral Benbow" hielt, und der sonnenverbrannte alte Seemann mit der schrecklichen Sábelnarbe sein Quartier unter unserem Dache aufschlug. Ich erinnere mich seiner, als ob es gestern gewesen wáre. Laut schnaufend trat er auf die Tür des Wirtshauses zu, und hinter ihm her schob jemand auf einer Handkarre eine groBe Seemannskiste. Er war ein hochgewachsener, starker, von der Sonne nuBbraun gefarbter Mann. Ein teerduftender Zopf fiel über seinen schmutzigen blauen Rock herab, seine Hánde waren rauh und von Narben bedeckt, die Fingernagel schwarz und abgebrochen, und quer über seine Wange zog sich schmutzigweiB die Narbe eines Sábelhiebes hin. Vom Strandé kommend, pfiff er laut vor sich hin, bis er schlieBlich das alte Matrosenlied anstimmte, das er spater so oft sang:
Robert Louis Stevenson művei
Robert Louis Stevenson (Edinburgh, 1850. november 13. – Vailima, Apia közelében, Szamoa, 1894. december 3.) skót regényíró, az ifjúsági irodalom kimagasló alakja.
Mérnökcsaládban született Skóciában. Őt is erre a pályára szemelték ki szülei, ő azonban ehelyett jogot kezdett tanulni az edinburgh-i egyetemen, de már ekkor is csak az irodalom érdekelte. Mivel gyermekkorában megtámadta tüdejét a TBC, gyermekévei nagy részét betegágyban töltötte és az ott kitalált történetekkel szórakoztatta magát, majd meggyógyulva igyekezett elsajátítani az írás mesterségét. Nagy hatással volt rá Shakespeare Hamletje, valamint Dumas regényei, Walt Whitman versei és Montaigne esszéi.
Egyetemi évei alatt összekülönbözött szüleivel (bírálta vallásosságukat és életformájukat). Tüdőbetegsége miatt 1873-ban Franciaországba utazott, majd a gallok hazájában utazgatva írásból élt. Többször is visszatért Skóciába, majd miután 1875-ben letette az ügyvédi vizsgát, ismét Franciaországban kezeltette magát. Erről az időszakról két útikönyvet is írt. Ekkor ismerte meg későbbi feleségét, Fanny Van de Grift Osbournt. Mivel betegsége enyhébb klímájú vidékre kényszerítette, 1881-ben a svájci Davosban töltött hosszabb időt. Itt írta meg legolvasottabb regényét, a Kincses szigetet. E művet 1881-1882-ben a Young Folks közölte folytatásokban. A regény fordulatokban és lélektani elemekben gazdag tartalma miatt méltán vált az ifjúsági irodalom klasszikusává, a szerző pedig ifjúsági regényíróvá. 1882-ben hyeresi életük ideje alatt írta Gyermekkert című verseskötetét, valamint itt kezdett neki A fekete nyíl címet viselő regénynek is. 1890-ben Szamoa szigetére költöztek. Itt még több, hasonlóan izgalmas művet írt: Falesa, Catriona. További nagy sikerű regényei a korábbi időszakból: Emberrablók, Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete. Utóbbiban az emberi egyéniség erkölcsi kettősségének problémáját boncolgatja.
Henry James igen nagyra becsülte. Szerinte Flaubert formai igényességét Dumas fordulatos meseszövésével párosította.
1894-ben hunyt el Szamoa szigetén. Ottani háza ma múzeumként állít emléket a művésznek.