Die Ungarn in Sankt Gallen / Magyarok Szent Gallenben [antikvár]

Gerince kissé kifakult. Címlapján tulajdonosi ex libris matricával. Előzéklapján ajándékozási bejegyzéssel.
St. Gallen, 1992. Százszorszép ny. 86 p. Számos színes táblával. Kétnyelvű munka. Kiadói, illusztrált keménytáblás kötésben. Előszó részlet: Engedtessék meg a szerzőnek, hogy magát a magyar olvasók számára bemutassa és elmondja, mi indította arra, hogy 35 évvel ezelőtt német anyanyelvén ezt a könyvet megírja és kiadja. 1948 és 1981 között igazgatója voltam az úgynevezett Stiftsbibliothek-nek, azaz Svájcban a Szt. Galleni Alapítványi Könyvtárnak. Szt. Gallen története az Írországból érkezett Szt. Gallus szerzetesre vezethető vissza, aki itt 612-ben remeteséget alapított, amit aztán Szt. Otmar apát 719 körül kolostorrá fejlesztett és 747-ben bevezette a bencés-rend szabályait. Ebből a tetterős apátok a IX. sz.-ban bazilikát építettek, ahol tudós barátok az iskolában és a könyvtárban tevékenykedtek. E virágzó kultúra hétköznapjaiba azonban 926 tavaszán beleszólt a történelem: harcos csapatok jöttek Bajor- és Svábországon keresztül a Bódeni-tóhoz és innen Szt. Gallen felé nyomultak, vérnyomokat hagyva maguk után. A kolostor lassacskán heverte ki a csapást, de végül hercegi apátsággá fejlődött a német birodalomban, amit 1905-ben a demokratikus kanton, Szt. Gallen, világi célokra kisajátított.