kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Dr. Bálint Alajos - Dolgozatok a M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem Archaeologiai Intézetéből 1930. VI/1-2. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/961/4747961.jpg "Dr. Bálint Alajos - Dolgozatok a M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem Archaeologiai Intézetéből 1930. VI/1-2. [antikvár]")
Dolgozatok a M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem Archaeologiai Intézetéből 1930. VI/1-2. [antikvár]
Dr. Bálint Alajos, Dr. Banner János, Dr. Buday Árpád, Dr. Cs. Sebestyén Károly, Móra Ferenc, Párducz Mihály
Részlet:ÚJABB ADATOK RÓMAIKORI LOVASISTEN ÁBRÁZOLÁSAINK PROBLÉMÁIHOZ. Az u. n. thrák lovasisten problémája címen e folyóirat hasábjain közölt tanulmányomban és a vele kapcsolatban kifejlett vitában mind világosabban kidomborodott az a tény, hogy az egy lovasos ábrázolások nem valamely helyi vagy - amint mondták - épen thrák nemzeti vallásos felfogás megnyilvánulásai, hanem a keletkezésük idején általános vallásos áramlatoknak egyik dialektusát képviselik. Nem maradt kétségben az a tény sem, hogy...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
14000 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:ÚJABB ADATOK RÓMAIKORI LOVASISTEN ÁBRÁZOLÁSAINK PROBLÉMÁIHOZ. Az u. n. thrák lovasisten problémája címen e folyóirat hasábjain közölt tanulmányomban és a vele kapcsolatban kifejlett vitában mind világosabban kidomborodott az a tény, hogy az egy lovasos ábrázolások nem valamely helyi vagy - amint mondták - épen thrák nemzeti vallásos felfogás megnyilvánulásai, hanem a keletkezésük idején általános vallásos áramlatoknak egyik dialektusát képviselik. Nem maradt kétségben az a tény sem, hogy ezeknek az ábrázolásoknak kialakulására a klasszikus görög síremlékeken kívül, melyek kiindulásúl szolgáltak, egész sor korukbeli másféle vallásos emlék is hatással volt; különösen a mellékjelenetek miatt lehetett ezt határozottan állítanunk. Újabban ismeretessé vált emlékek nyomatékosan támogatják ezt az állításunkat, s legalább arra nézve adnak újabb támpontokat, hogy a síremlékeken előforduló egylovas ábrázolások milyen értelmezésben szerepelnek azokon? Másik újabb leletünk, a dieburgi Mithras-oltárkép, viszont azt bizonyítja, hogy a lovas-ábrázolások még a Mithras-ábrázolásokra is hatással voltak. Ami ismét csak amellett szól, hogy itt nem valami helyi, vagy (thrák) nemzeti kultusz emlékeivel van dolgunk, hanem sokkal általánosabb jelentőségűekkel. Ezeket a tételeket kívánjuk az alábbiakban részletesebben kifejteni.
Termékadatok
Cím: Dolgozatok a M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem Archaeologiai Intézetéből 1930. VI/1-2. [antikvár]
Szerző:
Dr. Bálint Alajos
,
Dr. Banner János
,
Dr. Buday Árpád
,
Dr. Cs. Sebestyén Károly
,
Móra Ferenc
Párducz Mihály
Kötés: Könyvkötői kötés
Méret: 200 mm x 230 mm
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............