Dolgozatok a M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem Archaeologiai Intézetéből 1931. VII/1-2. [antikvár]

Részlet: A MAROSVIDÉK BRONZKORI ZSUGORÍTOTT TEMETKEZÉSEINEK SIRMELLÉKLETEI. A magyarországi zsugorított temetkezésekről szóló dolgozatomban, (Dolgozatok 1927. III. 1-58. 11.) kor szerint csoportosítva az 1927-ig feltárt sírokat, megállapítottam, hogy a bronzkorból alig néhány helyről ismerünk zsugorított temetkezéseket s ezeknek egy része is majdnem minden tudományos következtetés levonására alkalmatlan. Bronzkorinak jeleztem a kumándi, egyik esztergomi, kecskemét-ladánybenei, óbébai, szomolányi, sopronkereszturi, izsáki és ószentiváni sírokat és minden valószínűség szerint az egyeki, szeged-percsorai és sarkadi sírokat. Ezek közül a kumándi, esztergomi és sarkadi leletek a feljegyzések hiányossága miatt nem jöhetnek tekintetbe, a szeged-percsorai egyetlen sírnak pedig állítólag egy - a bronzkor végére mutató - kés volt a melléklete s így, minthogy csak bemondás alapján lett közölve, hitelesnek nem tekinthetjük. A lelet-statisztika összeállításánál tehát csak a kecskemét-ladánybenei, az óbébai, a szomolányi, a sopronkereszturi, az izsáki, az egyéki és ószentiváni eddig ismertetett sírok s az azóta feltárt pitvarosi, szőregi, deszki és újabb ószentiváni sírok anyagára támaszkodhatnánk. Minthogy azonban e sírok anyaga sok tekintetben nagy eltéréseket mutat, egyelőre csak a Maros vidékén előfordult sírok anyagát vesszük figyelembe. Megkönnyíti ezt a munkát az a körülmény, hogy az ekorbeli leletek a szegedi városi múzeumban és az egyetem archaeologiai intézetének gyűjteményében vannak s így tanulmányozásuk zavartalanul történhetett. A munka lehetővé tételéért hálás köszönettel tartozom a pitvarosi, szőregi és deszki bronzkori temetők fáradhatatlan felkutatójának: Móra Ferenc városi múzeumi igazgató úrnak, aki a tudomány érdekében az egész publikálatlan anyagot, értékes feljegyzéseivel együtt készséggel bocsátotta rendelkezésemre. Az ő megértése és támogatása nélkül ez a dolgozat nem jelenhetett volna meg.