Bővebb ismertető
ELŐSZÓ
A domonkosok nevüket alapítójuknak, Guzmán Szent Domonkosnak köszönhetik (1170 k.-1221). A rend kezdetei és alapítása összefüggésben áJl azzal az evangelizációs tevékenyéggel, amelyet a XIII. század elején ciszterci szerzetesek és tekintélyes egyháziak végeztek az eretnekek között a mai Dél-Franciaország területén. Ennek és a hasonló misszióknak a nyomorúságos eredményei vezettek oda, hogy Szent Domonkos szükségesnek látta megváltoztatni az igehirdetés módját: megjelentek az első kolduló vándorprédikátorok, akik gyalog, saruban. Szentírással a kezükben, imádkozva és az evangéliumot hirdetve jártáJt a világot, folyamatosan Istennel és Istenről beszéltek. Az evangélium hirdetésének ezt a rendhagyó módját III. Honorius pápa erősítette meg 1215-ban.
A rend történelmének egyik fontos dátuma 1217. augusztus 15. Ekkor már körülbelül 20-30 testvér gyűlt össze Domonkos körül, aki úgy döntött, hogy ezt az éppen csak megszületett közösséget látszólag megszünteti. Megparancsolta a testvéreknek, hogy széledjenek szét a világ minden részébe, azaz a korabeli Európa nagyvárosaiba: Párizsba, Rómába, Bolognába. A testvérek egyáltalán nem voltak biztosak abban, hogy Domonkos helyes döntést hozott. Azok, akik kettesévei-hármasával útra keltek, nagy vonakodással tették, mert azt gondolták, hogy ami már olyan szépnek látszott, és ami egyre több gyümölcsöt kezdett teremni, az most véglegleg szétesik. Azonban amikor a prédikátor testvérek eljutottak egy-egy városba, és ott rendházat alapítottak, együtt éltek, új testvéreket fogadtak be, akkor jött létre az a közösség, amely már a szívükben élt, és amelyet valójában Szent Domonkos indított el.
A domonkos rend - különösen a magyar rendtartomány - története olyan, mint a Duna. Egyes helyeken gyorsan és mélyen bevágódva folyik, más helyeken lassan és sekélyen, mint egy kiszáradó patak. A magyar domonkosok hosszú, érdekes és olykor bonyolult története jelenik meg ennek a könyvnek a lapjain, amelyet szeretnénk
A MAGYAR DOMONKOS REND ÉVE 1221 2021
800
megosztani olvasóinkkal a domonkosok magyarországi letelepedésének 800. évfordulója alkalmából. A szerzők (történész és fotográfusok) olyan helyekre vezetnek bennünket, amelyek évszázadokkal, vagy csupán évtizedekkel ezelőtt még tele voltak domonkos élettel és imádsággal, manapság azonban csak néma tanúbizonyságai a rend múló vagy változó prioritásainak.
Veritas temporis fllia est Nem beszélhetünk az igazságról anélkül, hogy meg ne értenénk azt a kort, amelyben megfogalmazódott. Nem vagyok történész, de bátran állíthatom, hogy ugyanez elmondható a rendünkről is. Lehetetlen megismerni vagy megérteni küldetését és karizmáját anélkül, hogy meg ne értenénk a múltját, azt a politikai, társadalmi és egyházi kontextust, amelyben megszületett és működött.
Bolognai kolostorunknak abban a cellájában, ahol Szent Domonkos meghalt, található a rendalapító legrégebbi képmása. Az ismeretlen festő alkotását a XIII. század végére, a XIV. század elejére datálják, és az az általános vélekedés, hogy ez tükrözi vissza legjobban Domonkos külső vonásait. Bal kezében könyvvel ábrázolja öt a kép. A könyv Domonkos egyik alapvető attribútuma. Miért éppen a könjrv? A könjrv mint szimbólum a korabeli emberek számára érthető volt. Domonkos és lelki fiai alapvető feladatát és egyben kiváltságát jelentette - az evangélium hirdetését: mindenkinek és minden lehetséges módon. Legyen jel a DOMONKOSOK című könyv is, mai magyarországi igehirdetésünk aktualitásának és igényének a jele
2021 pünkösdjén
Kostecki Andrzej OP
tartományi vikárius. Szent Domonkos Rend Magyar Tartományfőnöksége
Török Sándor (Homoróddaróc, 1904. február 25. – Budapest, 1985. április 30.) író, műfordító, újságíró, antropozófus.
Apai nagyapja útbiztos volt a Szilágyságban, anyai nagyapja pedig jegyző Küküllőben. Apja, Török Lajos, jegyző volt.
A gyermek Sándor Szerdahelyen nőtt fel, Brassóban lett kisiskolás.
Tanulmányait Brassóban, Fogarason végezte, majd a középiskolát 14 éves korában abbahagyva különböző fizikai munkákból tartotta fenn magát. Volt kazánfűtő és kocsis a Czell sörgyárban, mezei munkás, facsúsztató a havasokban. Ipari tanuló volt Brassóban, majd napszámos lett a feleki üveggyárban. Pályafenntartó és kovács volt Vöröstoronyban, postai alkalmazott Nagytalmácsban. Kolozsvárott, a Renner bőrgyárban gépszíjgyártó vizsgát tett, rövid ideig kórista és színész volt a Magyar Színháznál.
Először pertörténeteket írt, majd folytatásos rémregényeket adott le néplapoknak.
Első regénye Az idegen város volt, amelyből később színdarabot is írt.
1933-ban Baumgarten-díjban részesítették, 1938-ban a Petőfi Társaság tagja lett.
A magyar hatóságok által kinevezett Zsidó Tanácsban a konvertiták képviselője volt, az 1944-ben alakult Keresztény Zsidók Szövetségének alelnöke. Özvegy Horthy Istvánnén keresztül eljuttatta a kormányzóhoz az Auschwitz-jegyzőkönyv egy példányát. Török Sándor a háború utolsó hónapjait Nagy Emilék kissvábhegyi házának rejtekén vészelte át, amit részletesen leírt Egy kis kertet szerettem volna c. emlékirataiban és a Titokzatos utazások című regényében.
1945-től 1948-ig a Magyar Rádió Ünnepi levelek c. sorozatát szerkeszti, mely a világ vezető tudósait, művészeit szólaltatta meg. A műsort 7 adás után betiltották. 1951-től a Tankönyvkiadó szerkesztője. 1959-1966 között a Család és Iskola c. lap felelős, majd főszerkesztője.
A komédiás c. darabjából – amelyet csak hétszer játszottak – később Richard Nash írt Az esőcsináló címen világhírűvé vált színdarabot.
A Csilicsala csodái folytatásos rádiójáték széles körű, országos népszerűséget biztosított számára. A műsort 1953 nyarán kezdték sugározni, havonta egy alkalommal vasárnap délelőtt 10 és 11 óra között volt hallható. A varázslót Ráday Imre alakította.
Lakásán antropozófiai összejöveteleket tartott, amelyeken a fiatal Montágh Imre is részt vett. Török Sándor műveit francia, olasz, portugál nyelvekre is lefordították.