Bővebb ismertető
ELŐSZÓ
Minden névsor önmagában hasznos, de unalmasnak látszó eszköz az információözön évezredének küszöbén is. A gyógynövények és a belőlük készült drogok iránt újra fokozódik az érdeklődés. A tudnivalók hiteles megismerése és továbbadása minden lelkiismeretes szakember alapvető kötelessége. Ma, amikor sok új, az európai ember számára kevésbé vagy egyáltalán nem ismert gyógynövény (növényi szer, növényi anyag, készítmény) kerül piacra, gyakran a vizsgáló intézetek, ellenőrző hatóságok sem képesek megítélni egy-egy gyógynövény vagy drog használatának helyességét. Sok a népszerűsítő fércmunka (könyvek, reklámok, internetes információk), a csodaszernek tekintett növényi szer, ezek forgalmazása sem mindig szabályos.
A szakember (gyógyszerész, orvos) nehéz helyzetben van, mert az érdeklődő polgárnak, esetleg súlyos betegeknek kellene hiteles tájékoztatást nyújtania. Ehhez nagy segítséget ad az internetes technika, ha erre van ítélőképes szakember és műszaki adottság.
Összeállításommal szeretném elősegíteni, hogy nyomtatott formában, tömören álljon rendelkezésre olyan névsor, amely alapot szolgáltat a további adatgyűjtéshez és a megbízható vélemény kialakításához.
A jelenkorban mutatkozó igény minden időben megvolt, hiszen amióta kialakult az írás, az ember minden növénynek, így a gyógynövényeknek is nevet adott. A hagyományos gyógynövénykincs legtöbb faja régóta ismert, de közülük sokat a népi orvoslásban használnak. Ezeket a növényeket botanikailag többnyire jól ismeijük, de sokféle biológiailag aktív vegyületeik közül nem tudjuk konkrétan megmondani a hatásért felelős molekulát vagy molekulákat. Jól tudjuk, hogy minden gyógynövény népi megfigyelések alapján vált orvoslásra alkalmassá, de az is természetes igény, hogy megismerjük a rendszertanilag pontosan azonosított gyógynövény hatóanyagait és ezek hatásmechanizmusát. Nagy az igény, de nagyok a lehetőségek és remények is! Bármilyen igazolható tény esetén sem szabad elhamarkodott véleményt kialakítani. Az eddigieknél még nagyobb szükség van a Föld (szárazföldek és tengerek) élő világának, ezen belül növényvilágának megőrzésére (inkább megmentésére!), mert a pusztulás mértéke felgyorsult az ember önös érdekei és pazarló életmódja miatt. Az erózió következménye a genetikai sokféleség rohamos szegényesedése. Az értékmentő kutatásnak fontos része az is, hogy a gyógynövényismerettel kapcsolatos népi hagyományokat (különösen a néprajzilag zártabb területeken) továbbra is feljegyezzük: adott földrajzi helyen a növény népi neveit, felhasználási területeit, lelőhelyeit, esetleges termesztésének körülményeit. Mindennek alapja, hogy ismeijük fel a növényt! Pontos botanikai azonosítás nélkül minden további adat tévútra terelheti a jószándékú kutatót! A botanikai azonosítás lényege pedig a növényfaj tudományos nevének pontos megállapítása! (Célszerű a növényeket herbárium készítésével tartósítani, így a név hiteléhez nem férhet kétség!) Ezért gyűjtöt-
7