Egy nemzeti küzdelem története [antikvár]

Boldog emlékezetű Farkas Lajos, 1848/9-diki honvédszázados, a Hajdú kerület főhadnagya, majd Hajdúmegye főügyésze és árvaszéki elnöke, megírta egy könyvben azon mozgalom részletes- és okmányokkal felszerelt történetét, mely az ő támogatásával nagy részben 1868-tól az ő vezetése alatt indult meg a magyar ajkú görög szertartásu katholikusok között azon kettős czéllal, hogy a magyar nyelvnek oltári jogosultsága elismertessék, s ennek biztosítására a magyar ajkú görög szertartásu katholikusok részére Hajdú-Dorog székhelylyel egy püspökség állíttassék fel.A mozgalom nagy kiterjedést öltött. Több megyéből csatlakoztak nemcsak a görög szertartás hívei, hanem - mondhatni országszerte - a nemzeti közvélemény is. A napisajtó; a törvényhatósági közgyűlési termek egyhangúlag visszhangzottak a lelkes, meggyőző érvektől; a melyek e kivánalom jogosultsága mellett vitettek csatarendbe; az a nagy népgyűlés, mely épen Farkas Lajos elnöklete alatt Hajdú-Dorogon, az ország összes magyar ajkú görög szertartásu katholikusainak lelkes részvéte mellett a legimpozánsabb módon tartatott meg, állandószervet is teremtett a mozgalomnak. Az illetékes egyházi hatóságok kezdeményezésére egy nagy, egyházi férfiakból álló bizottság gyűlt össze Hajdú-Dorogon, a liturgikus könyveknek magyar nyelvre fordítása végett, a mi publikáltatott is; a kormány részéről - az ismételt sürgetésekre válaszul - szerveztetett a magyar ajkú hívek részére a dorogi püspöki külhelynökség, és arra érdemes férfiúval töltetett be; a magyar nyelvű oltári szolgálat tényleg behozatott nagy számú görög katholikus egyházban, sőt tényleg az e tekintetben fennálló reciprocitás elvéből kifolyólag a nagyváradi püspök fennhatósága alatt álló debreczeni róm. kath. templomban is megszólalt a debreczeni görög szertartásu hívek részére az oltáron a magyar nyelv: és az eredmény mégis késik, várat magára.