Egyetemi levéltárak Magyarországon 2002 [antikvár]

Az első magyar egyetemek alapítása ugyan egybeesik Közép-Európa legfontosabb univerzitásainak létrejöttével, de a történelmi körülmények különbözőségé miatt, a középkori magyar egyetemek rövid működés után megszűntek, így folyamatos egyetemi dokumentumokkal a magyar felsőoktatás múltjáról csupán a XVII. századtól rendelkezünk. Az 1635-ben alapított nagyszombati, majd a budapesti Tudományegyetem egész 1872-ig az egyetlen hazai univerzitás volt, így egyetemi levéltár elsősorban német mintára itt alakulhatott volna. Az 1872-ben létrejött kolozsvári Tudományegyetem fél évszázados működés után a mai határokon kívülre kerüli és vele közel egyidős budapesti Műegyetemen is csak lassan gyűlt fel akkora iratanyag, hogy levéltár alapítása egyáltalán szóba kerüljön. A vidéki tudományegyetemeken, valamint a kisebb szakegyetemeken és főiskolákon, amelyeknek többsége - Selmecbánya, Sopron, Mosonmagyaróvár kivételével - a dualizmus idején alakult levéltári anyaggal való foglalkozás csak a 20. század utolsó harmadában vált égető problémává. Mindezek alapján érthető, hogy az első levéltári alapítási tervet 1911-ben dolgozta ki Békefi Rémig professzor, a budapesti Tudományegyetemen, de javaslata talán a bekövetkezett első világháború miatt is, nem kapott nagy visszhangot. Sajnálatos, hogy 1935-ben a budapesti Egyetem alapításának 300 éves évfordulóján sem alakult levéltár, már csak azért is mert így az univerzitás iratai 1950 után nem kerültek volna a Magyar Országos Levéltárba, így az odakerült iratok 1956 őszén a Levéltár égésekor elpusztultak és a magyar egyetemi levéltárügyet óriási kár érte.