Értékmentő szenvedély [antikvár]

Egyik legnagyobb nemzeti, kulturális értékünk az Iparművészeti Múzeum, az Üilői úti palota a benne lévő műkincsekkel együtt Európa harmadik legrégibb iparművészeti múzeuma egyúttal a kontinens egyik legjelentősebb gyűjteményével rendelkezik Létrejötte, megalapítása nem egyetlen gyűjteményhez, fejedelmi kincstárhoz köthető, hanem többek kezdeményezésére, többek áldozatos összefogásával, adakozásával jött létre Történetében az alapítástól, 1872-től kezdve egészen a második világháborúig mindig jelentős szerepet töltöttek be adományozásuk révén a magángyűjtők. Példaértékűek azok a gesztusok, melyeket eleink a kultúra területén tettek, gondoljunk csak a Magyar Tudományos Akadémia alapítására, a Széchényi Könyvtár létrejöttére vagy akár az Iparművészeti Múzeum esetében a donátorok hosszú sorára A magyar kultúra, tudomány letéteményesei ők, egykori műgyűjtőink, nemes adományozónk, akik nélkül nem volt és a jövőben sem lehet kulturális és tudományos vérkeringés, pezsgő szellemi élet Nem zárkózhatunk el tőlük elefántcsonttornyunkba, hanem szakítva a korábbi fél évszázad merev kultúrpolitikájává!, áthidalva a nehézségeket, gesztust kell tennünk feléjük, a mai műgyűjtők, leendő mecénások felé. Az Iparművészeti Múzeum példamutatóan megtette ezt a lépest: ..Értékmentő szenvedély. Műtárgyak magyar magángyűjteményekből" címmel a magángyűjtők iparművészeti tárgyainak bemutatásával betekintést nyújt a gyűjtők értékmegőrző tevékenységébe. Száz évvel ezelőtt, 1907-ben rendezett utoljára az intézmény a magángyűjtők számara átfogó kiállítást, s most a múzeum e centenáriumi eseménnyel köszönti a Magyar Kultúra napját 2008-ban Rejtett értékek kerülnek a közönség és a szakma elé, igazi műremekek, melyek a gyűjtök büszkeségei, de szerves részei a magyar kultúrának is. részei nemzeti vagyonunknak E bemutatkozás példaértékű, és reméljük, példateremtó lesz, hozzásegítve bennünket az igazi értékek felfedezéséhez, megbecsüléséhez, megőrzéséhez.