Esztergom [antikvár]

Esztergom Magyarország egyik legnagyobb történelmi múlttal rendelkező városa. Fényes királyi török hordák garázdálkodása - pusztulás, majd újjáépítés váltakozó képei követik. A város történetében az egész ország történelme sűrűsödik. Az ezeréves magyar történelemnek nincsen olyan évtizede, melynek során fel ne merülne Esztergom városának neve. Hová lett a régi királyi székváros? Hol vannak egykori híres műemlékei? Ezekre a kérdésekre viszontagságos történelmünk adja meg a választ. A középkori Esztergom a mai város alatt, a földben nyugszik, s csupán régészeti feltárásokkal közelíthető meg, a régi Esztergom ugyanis a 150 éves török uralom alatt megsemmisült. Lakóit felkoncolták, rabszíjra fűzték, aki tudott, elmenekült. A török kiűzése utáni új telepesek pedig széthordták a romokat és új várost építettek a régi helyén. A legújabb ásatások eredményeiből tudjuk, hogy a Várhegy és környéke a jégkor végétől (20000 év) folyamatosan lakott hely. Az első, nevéről is ismert nép a Nyugat-Európából származó kelták népe i. e. 350 körül települt meg ezen a tájon. A Várhegyen lévő megerősített központjuk (oppidum) alatt terült el hatalmas kiterjedésű virágzó településük az időszámítás kezdetéig, amikor római légiók hódították meg a vidéket. Ettől kezdve Solva néven Pannónia provincia fontos határmenti települése lett. A római birodalom bukását követő népvándorlás korának itt megtelepedett népeiről, hun, germán, majd avar és frank leletek tanúskodnak. A város belterületén a honfoglaló magyarok emlékei is előkerültek.