Európa a színpadon II. [antikvár]

Hát akkor legyünk bátrabbak - írta Salvatore Quasimodo egy sok évvel ezelőtti, de ma legalább annyira aktuális színházi kritikájában - és a megszokott bohózatok, vagy a romantika szenvedélyétől fűtött, ásatag darabok helyett kezdjünk inkább a fiatalok problémáival foglalkozni, azokéval, akik itt élnek közöttünk, és legalább annyira megtöltik a színházak nézőterét, mint egykor a XIX. század emberei tették". Ebben a szellemben kezdtük el majd' egy évvel ezelőtt a jelen antológia tervének nem könnyű megvalósítását. Felkértünk huszonhét fiatal európai színházi szerzőt, többnyire harmincöt év alattiakat, írjanak nekünk, vagy juttassanak el hozzánk egy még kiadatlan, rövid, egyfelvonásos darabot. Megadtuk a terjedelmi korlátokat, megadtuk a leadási határidőt, de a kéréseinket nem minden esetben teljesítették. A munkára szánt idő így meghosszabbodott, és a megközelítőleg négyszáz oldalasra tervezett kötet terjedelme lényegében megduplázódott. Arra az elhatározásra jutottunk tehát, hogy a műveket két kötetben fogjuk megjelentetni. A darabokat, melyeket kiegészítettünk a szerzők rövid életrajzával is, szerepeltetjük a szerző anyanyelvén, de olaszul és magyarul is. Minden nehézség ellenére örülünk annak, hogy az antológia elkészülhetett. Nem csak azért, mert meglepően sok fiatal tehetség munkáját ismertük meg, következésképpen adhattunk nyilvánosságot eredeti, olykor bravúrosan magas szintű alkotásuknak egy ilyen sajátos formában - hiszen ilyen együttes megjelenésre másképp nemigen adódna lehetőségük -, hanem azért is, mert a műveken keresztül egy új, gazdag, és változatos európai színház világára, ugyanakkor a mai fiatalok bonyolult életére is kitekinthetünk. Figyelemreméltó az is, hogy a jelen kötet olvasói az olasz és a magyar mellett az Európai Unió szinte valamennyi nyelvével találkozhatnak.