Bővebb ismertető
2009-ben a Brüsszeli Magyar Kulturális intézet és a Dobrányi Ildikó Alapítvány a 2011-es magyar EU elnökség tiszteletére Európa szövete címmel pályázatot hirdetett az európai kárpitművészek számára azzal a nem titkolt céllal, hogy felhívja a figyelmet a Magyarországon is történelmi tradíciókkal rendelkező autonóm szövött kárpit műfaj további fennmaradásának és napjaink igényeinek is megfelelő fejlődésének szükségességére. A program címe ugyanakkor még valamire utal: a művészek belső élményei és a közlés eszközei egymásba kapcsolódnak, legyenek azok egymástól jelentős időbeli vagy földrajzi távolságra. A műveltségen alapuló közös gondolkodás és alkotás Európának mint egy ..nagy műhelynek" vitathatatlan lényegéhez tartozik. Állandóan fogalmazzuk, szőjük ezt a szövetet. A program korunk gyakori vitatémájára is választ kíván adni: van-e létjogosultsága a ma és a jövő művészetében a hagyományos kézműves technikáknak? A budapesti Iparművészeti Múzeum ebben a vitában mindig határozott álláspontot képviselt. Amint Radisics Jenő (1856-1917], a Múzeum egykori igazgatójának egy évszázaddal ezelőtt megfogalmazott, máig érvényes programjában olvasható, az intézmény alapvető feladata s egyúttal kötelessége ..egybegyűjteni az iparművészet múltjának jellegzetes és kiválóbb emlékeit, ezek segélyével, mint tanítóanyaggal, mely eszmei tartalmánál fogva alkalmas irányításra s rég elfeledett technikák felelevenítésére, fejleszteni korunk iparművészetét, egyúttal pedig a közönség ízlését nemesíteni s benne művészi alkotások iránt való szeretetet nevelni, hogy vevője legyen a művészetre törekvő hazai termelésnek." Radisics Jenő a maga korában nem állt egyedül gondolatával, de napjainkban nem lehet eléggé hangsúlyozni ennek fontosságát. Öröm számomra, hogy az Iparművészeti Múzeum a hagyományos kárpitszövés és a kortárs iparművészeti törekvések közti párbeszéd kialakításában és e kapcsolat fenntartásában vesz részt, amikor gyűjteménye egyik kiváló darabja, a Mercurius átadja a gyermek Bacchust a nimfáknak című 18. századi brüsszeli kárpit a program "főszereplőjévé" válik. A kiállítás fővédnöksége is megtiszteltetés számomra. Biztos vagyok abban, hogy gyűjteményünk 18. századi kárpitja és a mai művészek hagyományos technikával készült, szövött kárpitjainak együttes bemutatása Brüsszel után Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban is sikeres lesz. A kvalitás és a finomság mindkét városban öröm forrásává válik, a művészek gondolatai és művei a közönség értő fogadtatására találnak, hatásukra a kiállítás nézői maguk is Európa szellemi szövetének értékes részévé válnak.