Évkönyv és jelentés a K.Ö.SZ. 2009. évi feltárásairól [antikvár]

1. RESZ/PART 1 M3 autópálya, Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakasz 1. Magy-Kauzsay-tanya (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 70. lelőhely) Kiss Csaba A feltárt jelenségek és koruk: kora bronzkori és Árpádkori (12-13. sz.) íe/ep; szkíta szórvány Az M3 autópálya Nyíregyháza - Vásárosnamény közötti szakaszán, a Magy - Kauzsay-tanya lelőhely előzetes régészeti feltárása során egy kora bronzkori és egy Árpád-kori településrészlet került elő, valamint szón/á-nyos szkíta leletek. A lelőhely Magy községtől Ny-ra, a közigazgatásilag a településhez tartozó Kauzsay-Tanya településtől É-ra helyezkedik el, egy K-Ny-i irányban húzódó kisebb dombháton. A mintegy 56 000 m2-nyi lelőhelyen a 2009-es évben megnyitott közel 18 000 m^-nyi felületszakaszon csaknem 450 jelenséget azonosítottunk és tártunk fel. A régészeti jelenségek kizárólag a feltárt terület középső részén, 350 -400 m-es szakaszon kerültek elő. A lelőhely gyér számú, jórészt rétegek alapján azonosított legkorábbi megtelepedési fázisát a bronzkor jelenti, melyet szórványos, objektumhoz nem köthető szkíta jelenlét követ. A lelőhely kora bronzkori leletanyagát a DK-i részen megfogott kultúrrétegből előkerült kerámiaanyag mellett egy kisméretű bronztőr fémjelzi. A szkíta korszak két szórványként előkerült nyílheggyel képviselteti magát. A lelőhely legintenzívebb időszaka az Árpád-kor. A feltárt területen egy klasszikus, 12-13. sz-i településrészletet sikerült megfogni, mely az okleveles adatok alapján Ómagy-al (Omagti) azonosítható. Az ÉNy-DK-i irányban elnyúló települést K-Ny-i irányban átszelő autópálya feltárása során 20 lakóépületet, számos, gödröt, vermet, kutat, valamint több, részben azonosíthatatlan funkciójú jelenséget tártunk fel. A település feltehetően külső támadás eredményeként 13. század végén elpusztult. A pusztulásra utal a felület egy részén napvilágra került égési réteg mellett, több leégett lakóház. A lakóházak egy részénél a leégett tetőszerkezet kivételesen jó állapotban maradt meg, a padlón ín situ a háztartási eszközökkel (fazekak, mezőgazdasági eszközök). A döntően 14-20 m^-es, (bár nem ritka a 20-22 m^ épület sem) félig földbe mélyített, téglalap alakú lakóházak, ágasfásszelemenes tetőszerkezetűek. Épített kemencéjük minden esetben az épület rövidebbik oldalának sarkában elhelyezett. Meneteles vagy lépcsős bejáratukat csak kivételes esetben sikerült feltárni, a kemencével átellenes, rövidebbik oldalon. Az épületek egy része az ágasfák oszlophelyeinek hiánya alapján feltehetően gerendavázas lehetett. A település utolsó pusztulási fázisához köthető a nyomvonal É-i szélén. egy mér felhagyott lakóházba temetett gyerek K-Ny-i tájolású síria is. További érdekességet jelent a külső kemencék, illetve a gazdasági jellegű épületek (karámok, istállók) hiánya. A leletek döntő többségét a kerámiaanyag jelenti, de emellett jelentős a fémanyag is, melyet általános típusai (háztartási és mezőgazdasági eszközök) mellett 5 érme, 6 sarkantyú és több nyílhegy is jelez. Jelentős számú a lelőhelyen előkerült ékszerek száma is. Ezek döntő többsége S végű hajkarika, illetve részben másodlagosan felhasznált bronzkori és Árpád-kori ékszerek „kombinációjából" álló darabok. A terepbejárási adatok és a feltárás során tett megfigyelések alapján a település É-i irányban a nyomvonalon kívül is folytatódik, teljes kiterjedése azonban nem ismert. A település nyomvonalon belüli feltárása 2010 tavaszán tovább folytatódik. Ásatásvezető: Kiss Csaba; munkatársak: János Judit régész. Kovács Zoltán, Magyar Csaba, Reszler József Péter technikusok. Magy-Kauzsay-tanya, a 291. SE épület leégett tetőszerkezete maradványai, a kemence mellett in sitii az összetört edények (Fotó: Reszler József Péter) 2. Ófehértó-Almezöi-dűlö (Szabolcs-Szatmár Bereg megye, 18-19. lelőhely) a Cséki Andrea A feltárt jelenségek és koruk: kora bronzkori telep Az Almezöi-dűlő Ófehártö DNy-i határában található. A lelőhelyen az épülő M3 autópálya nyomvonalában a nyíregyházi Jósa András Múzeum munkatársai több alkalommal (1993. április, 2005. április és november) terepbejárást végeztek, melynek során őskori, császárkori és Árpád-kori településre utaló nyomokat találtak. A 2009. október 1 -én kezdődő ásatás során eddig 5912 m^-nyi területet tártunk fel. A munkálatokat 2010 tavaszán folytatjuk. A kutatott terület É és DK felé eső részét sötétbarna, alacsony humusztartalmú homok, Ny-DNy-i részét pedig sötétbarna humuszban gazdagabb homok takarja. A humuszrétegek alatt egy sárga homokos, szürke és barna humuszfoltos réteg található, melyet lefelé a jégkori altalaj követ.