Farnmor (gótbetűs)/A kis tolvaj/Egy orgonaág/Tonia [antikvár]

Részlet a második műből: Meleg februári éjszaka. Már benne van a levegőben a nárczis és ibolya illata, és az Arnót, a mint elfolyt a Ponte Vechio ivei alatt, a teli hold fénye ezüstözte meg. A hid párkányára támaszkodva, nézte a vizet egy kis fiu, pedig már ágyában kellett volna lennie. De az ő ágya csak egy darab zsákszövet volt, egy pár száraz kukoriczalevéllel kibélelve, és ő jobban szerette a ragyogó holdvilágot és az üde, tiszta, éles éjszakai levegő legyintését. Egy óra volt éjfél után és néhány kocsit kivéve, kevés közlekedés volt az északi parton, a hol ő állott, álmodozva és vágyakozva, valami homályos, félig öntudatlan módon, mert hiszen ő valamikor boldog gyermek volt. De ez az idő nagyon távolnak látszott már.