Feladatgyűjtemény a német középszintű szóbeli érettségire és nyelvvizsgákra [antikvár]

ELŐSZÓ Kiadványunkkal a középszintű német érettségi szóbeli részére való felkészüléshez / felkészítéshez szeretnénk segítséget nyújtani. A feladatok megfelelnek a 2015-ben egységesített* középszintű idegen nyelvi szóbeli érettségi vizsgafeladat-típusainak. Nem tesztkönyv abban az értelemben, hogy tükörszerűen leképezzen egy-egy teljes szóbeli feladatsort, de a vizsgára jellemző feladattípusokat hűen tartalmazza. A könyv a tíz érettségi témakörre épül. A tematikus fejezetekben az adott témához tartozó kérdések és mintaválaszok, szituációk és önálló témakifejtési feladatok találhatók. A szituációkhoz és az önálló témakifejtési feladatokhoz mintamegoldásokat is adunk Valamennyi fejezetet tematikus szószedet zárja. Újszerű megoldásként a társalgási feladat kérdései további alkérdésekre bomlanak és a tanuló válaszában igénye szerint válogathat a változatos szókincset felvonultató mintaválaszok között. A szituddók próbára teszik a tanulók problémamegoldó képességét, kezdeményező és interakciós készségét. Az érdeklődési körüknek és életkoruknak megfelelő helyzetekben kell döntéseket keli hozniuk információt szerezniük meggyőzniük valakit, tanácsot adniuk javaslatot tenniük. A diáktárs vagy tanár által alakított beszélgetőpartnernek szóló információk (Anregungen für die Prüferin / den Prüfer) a könyv végén találhatók Az önó/tó témakifejtési feladatok képi stimulussal segítik a vizsgázót abban, hogy önállóan meg tudjon nyilvánulni egy adott témával kapcsolatban. A megadott irányító szempontok segítséget nyújtanak a gondolatok egybefüggő, szabatos kifejtéséhez, és az általános vélemény kifejtésétől a személyes élmények tapasztalatok gondolatok megfogalmazása felé vezetik a tanulót. Ezt a feladatgyűjteményt jó szívvel ajánljuk más szóbeli nyelvvizsgákra való felkészüléshez is, mert az érettségi vizsga és a nyelvvizsgák feladattípusai számos esetben megegyeznek, vagy nagyon hasonlítanak, továbbá ugyanazokat a részkészségeket mérik, ellenőrzik. Mivel a különböző nyelvvizsgák között eltérések is vannak, fontos, hogy a tanuló tájékozódjon arról a vizsgatípusról, amelyre jelentkezik. Könyvünk nem csak tanórai kereteken belül való feldolgozásra alkalmas, az önálló otthoni felkészüléshez is hasznos lehet. Reméljük kiadványunk beváltja a hozzá fűzött reményeket és valóban megkönnyíti nem csak a diákok, hanem a tanárok munkáját is. Sok sikert kíván, a szerző w *ld. Magyar Közlöny, 2015.89. szám A SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA MENETE A szóbeli tétel három feladatból áll. Kidolgozásukhoz felkészülési idő nincs, de a második és harmadik feladat végiggondolásához a vizsgázónak rövid (körülbelül fél perc) gondolkodási idő áll rendelkezésére. A vizsga rövid bevezető, bemelegítő kérdésekkel kezdődik amelyek célja az, hogy a vizsgázó ráhangolódjon a német nyelv használatára. Az itt elhangzottakat nem értékelik. Az első feladatban, a társalgásban a vizsgázó néhány olyan kérdésre válaszol, amelyek saját személyéhez, közvetlen környezetéhez és hétköznapi tevékenységeihez kapcsolódnak. A társalgás egy témát érint. A második feladat, a szerepjáték során a vizsgázónak egy mindennapi élethelyzethez hasonlító szituációban kell részt vennie, amelyben partnere a vizsgáztató. A vizsgázó feladata az, hogy a tételben meghatározott beszédhelyzetben, a meghatározott cél elérése érdekében különböző kommunikációs szándékok felhasználásával beszélgetést (interakciót vagy tranzakciót) folytasson, azaz megfelelő kérdéseket tegyen fel, illetve az elhangzottakra adekvát módon reagáljon. A vizsgázó számára készült német nyelvű leírás rögzíti a szituációt, a szerepeket és az elérendő célt, továbbá tartalmazhat néhány szavas német szöveget, egyszerű képet, rajzot, ábrát. A harmadik feladatban, az önálló témakifejtésben, a vizsgázónak azt kell megmutatnia, hogy képes-e hétköznapi, élettapasztalataihoz kapcsolódó témákban gondolatait, véleményét részletesen, összefüggően kifejteni verbális vagy vizuális segédanyagok alapján. A vizsgázónak ebben a feladatban egy témáról a hozzá kapcsolódó két kép (fénykép, rajz) és megadott irányító szempontok vagy kizárólag irányító szempontok alapján kell beszélnie. Ha a vizsgázó elakad, a vizsgáztató rövid segítő kérdéseket tehet fel. A feladatok megoldásához szótár nem használható.