Felette nagy titok [antikvár]

Dr. Theodor Bovet kettős (med. et theol.) doktor, protestáns keresztény, így a szakmai kérdéseken túlmenően nem marad lezárt kérdés előtte a házasság szentség jellegének problémája, amiről régi időktől annyi vita folyt. Könyve harmadik kiadásának zárójegyzetében kis betűs, szerény jegyzet található erről: „A házasság önmagában valóban olyasféle külső testi dolog, mint a víz, a kenyér és a bor. Azok számára viszont, akik állhatatosan szeretnek, a házasság egyben az a hely, ahol Isten csodát művel. Úgy, ahogyan a keresztség és az úrvacsora az Isten kegyelmének és a tőle adott bűnbocsánatnak a helye. Ha azt mondjuk helye, vagy éppen úgy mondhatjuk azt is, hogy jele, akkor legalább is nagyon közel vagyunk a szentség katolikus felfogásához. Bevallom viszont, hogy mint orvos, nem tudok különösebben lelkesedni e vitatott kérdésért." Igen, Bovet doktor igazi lelkesedése az emberi élet forrásának szól, amely tisztán jut el hozzánk a teremtés hajnala óta, és rendeltetése szerint egészen egyedülálló és magasrendű értéket jelent világunkban. Az értékrendnek ez a hangsúlyozott megállapítása és a házasság intézményének feltétlen nagyrabecsülése úgy ad alaphangot Bovet egész művének, hogy az elfogulatlan olvasó tisztelettel közelít majd a „felette nagy titok" bűvköréhez. Ez a könyv megszilárdít erkölcsi fölfogásunkban, vallási meggyőződésünkben, és eljuttat a lét ősforrásához, amiben „élet volt, és az élet az emberek világossága".