Felsőoktatás Magyarországon és a világban [antikvár]

Előszó Az oktatás célja nem lehet más, mint a világot és hazánkat egyformán értő és ismerő, a nagyvilágban éppúgy, mint Magyarországon magabiztosan mozgó fiatalok nevelése és oktatása. Kötetünkben neves magyar egyetemi kutatókat, oktatókat, egyetemvezetőket, az üzleti élet képviselőit és a világ jelentős felsőoktatási intézményeinek professzorait kértük fel arra, hogy írják meg véleményüket a felsőoktatás egy-egy fontosnak ítélt kérdéséről, környezetük egyik releváns oktatásstratégiai jelenségéről. A könyv tanulmányainak egy része elhangzott előadás formájában a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) szervezésében 2010. június 21-én megrendezett Kutatóegyetejnek Magyarországon -Konferencia a kutatási kiválóság jövőjéről című konferencián. Tombor András (MCC) cikkében a felsőoktatás egyénivé tételéről és személyre szabott finanszírozásáról fogalmaz meg irányvonalakat. Rodney Barker (London School of Economics) az egyetemi diáktüntetések nyomán a felsőoktatás és a társadalom kapcsolatának 21. századi dimenzióit mutatja be. Temesi József (Budapesti Corvinus Egyetem) a kutatóegyetemi rendszer magyarországi sajátosságairól ír, és hangsúlyozza a nemzetközi rangsorok irányelveinek fontosságát. Bruce Stening (Vlerick Management School/Peking University) és Marina Zhang (Tsinghua University) a kínai felsőoktatás aktuális kihívásait ismertetik írásukban. Eábri György (ELTE) cikkében arra a kérdésre keresi a választ, hogy beszélhetünk-e Magyarországon kutatóegyetemekről. Guido Stein (lESE Business School) az üzleti iskolák döntéshozatali nevelésben betöltött kiemelkedő szerepét világítja meg tanulmányában. Strohmayer János (McKinsey & Company) a vállalati és üzleti szférában szükséges készségek-képességek és a felsőoktatási rendszer összehangolásáról fogalmazza meg javaslatait. Dávid Venter (Vlerick