Fény és forma [antikvár]

Örvendetes, hogy egyre büszkébbek vagyunk a hazai középkor, a néhány évtizede még értéktelennek tartott historizmus vagy szecesszió emlékeire, s azokra egyre több gondot és pénzt fordítunk. A modern építészet korai hazai példái is világhírűekké váltak ugyan, de mára közülük jónéhányat lebontottak vagy annyira átalakítottak, hogy csak fénykép és régi tervrajz őrzi egykori alakjukat Más részük még csaknem érintetlenül áll, de fennmaradásukat egyre jobban fenyegetik az ingatlanpiac könyörtelen törvényei. Sajnos gyakran a közelmúltban műemlékké nyilvánított, törvény által védett modernista épületeket is veszélyezteti a tulajdonosok, kezelők meg nem értése, nemtörődömsége. Ez a más országokra is jellemző helyzet hívta életre 1988-ban Hollandiában, az Eindhoveni Műszaki Egyetem Építészeti Karán azt a kezdeményezést, amely a modern mozgalom épületeinek dokumentálását és konzerválását tűzte céljául. Az 1990-ben ugyanitt tartott első kongresszuson alakult meg nemzetközi szervezete, a játékosan hangzó DOCOMOMO betűszóval jelölt International Working Party for Documentation and Conservation of Buildings, Sites and Neighbourhoods of the Modern Movement. Még ugyanabban az évben létre az Országos Műemléki Felügyelőségen belül a szervezet magyar munkacsoportja. A nemzetközi szervezet ma már 42 országban több mint 2000 egyéni és intézményi tagot számlál. A szervezet célja, hogy felhívja az épített környezet iránt felelősséget érző nagyközönség, a hatóságok, a szakmabeliek és a különféle oktatási intézmények figyelmét a modern mozgalom jelentőségére. Gyarapítja a mozgalomra vonatkozó ismereteket, támogatja az ide tartozó művek jegyzékbe való felvételét és az alkotásokra vonatkozó adatok minél teljesebb rögzítését, valamint segíti az ehhez szükséges pénzügyi háttér megteremtését. Ösztönzi az épületkonzerválás módszereinek és technikáinak fejlesztését és terjeszti a tapasztalatokat. Megakadályozza, hogy jelentős műveket leromboljanak vagy átalakítsanak. Az alapelveket követve a magyar munkacsoport 1996-ban kiadta a magyarországi modern mozgalom legfontosabbnak tartott épületeit tartalmazó jegyzéket. A felsorolt célkitűzéseket szem előtt tartva jött létre a mostani kiállítás és album is, amely a dokumentálás k érthető eszközét, a fényképet állítja a középpontba. A fényképezésnek, s különösen az elkészülés utáni állapotot rögzítő felvételeknek a modern mozgalommal kapcsolatban két szempontból van fontos szerepe. Az avantgárd mozgalom nagyjából egy időben alakította át az építészetről és az építészeti fényképezésről vallott korábbi nézeteket. Ebből következik, hogy a modern építészet eszméinek leghatásosabb terjesztője az építészeti szaklapok új szellemű illusztrációs anyaga lett. Másrészt a modern mozgalom tervezői a korábbi korszakok építészetével összehasonlítva rendkívül korlátozott eszköztárral dolgoztak, emellett nem az örökkévalóságnak építettek, s gyakran kísérleteztek szellemes, de nem mindig időtálló anyagokkal és megoldásokkal. Ezért mára sok modern épületet műszaki szükségességből meglehetősen megváltoztattak, vagy előfordul, hogyha eredeti alakjában maradt ránk, rosszabbul öregedett, mint akár egy száz évvel korábban emelt ház. A mai, gyakran lehangoló állapotról készült fényképek fontos dokumentumok, de általában nehéz lenne velük valakit meggyőzni az eredeti építészeti elgondolás szellemességéről, a kivitelezés gondosságáról, az épület jelentőségéről. Ezért fordultunk a modern mozgalmat bemutató kiállítás kapcsán a korabeli fényképekhez, amelyek ugyan fekete-fehérben, de teljes frissességükben állítják elénk az épületeket.