Filozófia-Vallás-Erkölcs [antikvár]

Andrássy GyörgyEMBERI JOGOK ÉS ERKÖLCSI NEVELÉSAz iskola, úgy vélem, nem képzelhető el a személyiség erkölcsi formálása nélkül. Az ismeretátadást óhatatlanul átszövikaz erkölcsi hatások, és átszőnék mégakkor is, ha az iskola megpróbálna tudatosan elzárkózni a személyiség erkölcsi nevelésétől. A kérdés tehát - úgy gondolom - nem az, hogy folyjék-e erkölcsi nevelés az iskolában vagy ne, hanem inkább az, hogy milyen legyen ez az erkölcsi nevelés.Az elmúlt évek nagy politilcai átalakulásai után különös élességgel merül föl ez a probléma Magyarországon, s persze másutt is Közép-Európában. Nyilvánvaló, hogy újra kell fogalmazni az erkölcsi nevelés célját, s világos képet kell alkotni a személyiségformálás iskolai szerkezetéről. Magyarországon- úgy tűnik - egyetértés vanabban, hogy a követendő példa e tekintetben is a Nyugat, s közelebbről Európa. Erősen megoszlanak viszont a vélemények arról, hogy végülis mit jelent az európaiság az erkölcsi nevelésben. Van aki a kereszténység, van ald az európai humanizmus, van aki a liberalizmus értékeiben jelöli meg ezt az európaiságot. A válaszfalak azonban talán nem olyan merevek, hiszen sokszor elhangzik, hogy a szóban forgó értékek (s esetenként nem csak az említettek) mind szorosan kötődnek Európához. Mindemellett számolnunk kell azzal, hogy a nézetkülönbségek tartósan fönnmaradnak, hiszen tőlünk nyugatra is időről időre föllángolnak a viták az erkc^lcsi nevelésről, s a nyugati országok iskol^iügye távolról sem egységes e tekintetben'Úgy tűnik tehát, az európaiság kissé elmosódó, de legalábbis összetett fogalom, különböző értékek valamilyen egjmttese. Vajon van-e jogunk ahhoz, hogy az értékeknek ebből az együtteséből bármelyiket kiemeljük s az iskolai nevelés egyedüli erkölcsi alapjává tegyük? Ugy vélem, nincs. Nincs már csak azért sem, mert ez bizonyosan ellentmondana az európaiságnak. Az igazi probléma, ahogy én látom, annak a szerkezetnek a kimunkálása, amelyben a különböző értékek - s adott esetben nem csak európaiak - mind kifejthetik személyiségformáló hatásukat. Tény, hogy erről a szerkezetről sem áll rendelkezésünki-e egy teljes konszenzust kifejező nyugati vagy európai kódex. Vannak azonban olyan dokumentumok, amelyek igen széles konszenzusra épülnek, s amelyek nagy vonalakaban mégiscsak elénk tárják ezt a szerkezetet. A következőkben a terjedelmi korlátok miatt csupán három ilyen dokumentumra hívom fel a figyelmet.Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, melyet 1948-ban fogadott el az ENSZ Közgyűlése, s amely minta és hivatkozási alap a későbbi dokumentumok számára is, kimondja: " Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak va^ meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oldatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát." (18. cikk)A Deklaráció - mint látjuk - elismeri a vallás és a meggyőződés, másszóval a vallásos és a nem-vallásos meggyőződés oktatás útján való iSfejezésének és áthagyomá-nyozásának jogát.Saját vallásos vagy nem-vallásos értékeinek továbbadása, a vallásos vagy nem- vallásos meggyőződésre való nevelés ezek szerint mindenkit megillető emberi jog, mely nyilvánosan, intézményes keretek között is gyakorolható. A Nyi; latkozat 26. cikkének 2. bekezdése ugyanakkor leszögezi: "A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogokps alapvető szabadságok tiszteletbentartásának megerősítésére kell irányulnia " Figyelemre méltó, hogj' a Deklaráció ez esetben nem jogot,hanem kötelezettséget állapít meg.Aligha kétséges ezek után, hogy a Deklaráció a nevelési célok két típusát különbözteti meg. Az első típusba azok a célok tartoznak, amelyek valamely vallásos va^ nem-vallásos meggyőződéshez kötődnek. A nevelési cél ez esetben személyiségformálás az adott vallás va^ nem-vallásos meggyőződés értékrendje, szellemisége alapján. Az így felfogott nevelés emberi jog, mellyel mindenki élhet vagy gyakorlásától tartózkodhat. A inásodik típusba esetlen nevelési cél tartozik, s ezt a Deklaráció meg is határozza. Ez a cél a személyiség teljes kibontakoztatása, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletének megerősítése. Az ígj' felfogott nevelés nem emberi jog, hanem az emberi jogokból fakadó, s a Deklaráció által meg is fogalmazott kötelezettség, illetve Idvánalom. Funkciója - úgy tűnik - kettős: egyfelől önálló neve-