Fine Restaurants 2010 [antikvár]

Editor's foreword A szerkesztő előszava Budapest gastronomy is served up for the second time in the columns of Fine Restaurants. It is characteristic of Hungarian gastronomy's dynamic development that since the publication of last year's edition, a few restaurants have been awarded one, and even two toques by the Gault Millau guide. Also, this year Budapest hailed the arrival of the first Michelin star. However, even with the welcome proliferation of gastroblogs and culinary magazines, it is difficult to get a complete picture of the capital's restaurants. Perhaps there is no publication to present restaurants in all of their diversity. Fine Restaurants has undertaken this task; this is not a restaurant guide and doesn't contain criticism, but we hope that both restaurants' Himgarian customers and foreigners working in or visiting Hungary will be able to use it. Speaking of gastronomy and the media, it seems apposite to mention that it was a Himgarian who established modern British restaurant criticism: In 1946 Bgon Ronay emigrated to England from Budapest, where his father owned several restaurants. Egon Ronay's guide, the aim of which was to awake the then nascent British gastro-consciousness, was first published in 1957. According to the Times, it was Ronay who modernized Great Britain's post-war eating habits. Never unfaithftil to his Hungarian roots, in his book entitled The Unforgettable Dishes of My Life, paprikás krumpli [potato stew with a small bit of sausage] is listed imder the name "Hungarian Potatoes", and stuffed cabbage is also mentioned. Although he was just as harsh in his criticism of the rival Michehn Guide as he was of the restaurants themselves, Jacques Chirac awarded him the Médaillé de la Ville de Paris some 30 years ago, and he was elected an honorary member of the French Academy of Gastronomes. We would like to dedicate the second edition of Fine Restaurants to the memory of Ronay Egon, who passed away this year at the age of 95. Imre Kőrizs A budapesti gasztronómia a Fine Restaurants hasábjain immár második alkalommal kerül terítékre. A hazai gasztronómia lendületes fejlődésére jellemző, hogy a tavalyi kiadás megjelenése óta néhány éttermet egy, sőt két szakácssapkával ismert el a GaultMillau kalauz, idén pedig az első Michelincsillag is megérkezett Budapestre. A főváros éttermeiről azonban még ma, a gasztroblogok és kulináris magazinok számának örvendetes gyarapodásával is nehéz teljes képet kapni, olyan kiadvány pedig, amelyben az éttermek a maguk sokszínűségében mutatkozhatnának be, talán nincs is. Erre a feladatra vállalkozott a Fine Restaurants, amely nem étteremkalauz, nem tartalmaz kritikákat, de reményeink szerint kalauzul is használhatják mind az éttermek hazai vendégei, mind az idelátogató turisták vagy itt dolgozó külföldiek. Gasztronómiáról és sajtóról szólva helyénvalónak látszik megemlíteni, hogy a modern brit étteremkritikát magyar ember teremtette meg: Egon Ronay 1946-ban vándorolt ki Angliába Budapestről, ahol édesapjának több éttenne is volt. Az Egon Ronay's Guide 1957-ben jelent meg először, és cé^a az akkoriban alig pislákoló brit gasztroöntudat felébresztése volt. A Tiraes szerint egész egyszerűen RongQr volt az, aki modernizálta a háború utáni Nagy-Britannia étkezési szokásait. Magyar gyökereihez sohasem lett hűtlen, „The Unforgattable Dishes of My Life" című könyvében a paprikás krumpli - „Hungárián Potatoes" néven - és a töltött káposzta is szerepel. Bár a konkurens Michelin Guide-ot éppoly kemény kiitikával illette, mint a bemutatott éttermeket, Jacques Chii-ac már csaknem harminc éve kitüntette Párizs emlékérmével, a Francia Gasztronómiai Akadémia pedig tiszteletbeli tagjává választotta. A Fine Resaturants e második kiadását az idén nyáron kilencvenöt éves korában elhunyt Rónay Egon emlékének ajánljuk.