Folia Archaeologica XI. [antikvár]

ÜJABB GYŰJTÉSEK EREDMÉNYEI A KORLÁT MELLETTI RAVASZLYüKTETÖN A korláti Ravaszlyuktetőről származó paleolit jellegű kőeszközök kérdése 1912-ben merült fel először komoly formában az ősrégészeti szakirodalomban Roska Márton dolgozata nyomán.^ Roska a kérdéses leleteket annakidején felső chellesinek minősítette. Breuil a szóban forgó darabok felső-acheuli és mi-coqui jellegét tiangsúlyozta,^ Obermaier szintén a micoqui hasonlatosságra mutatott rá.® Cervinka aurignacinak tartotta a leleteket.^ Az ősrégészek egy másik csoportja a korláti kőeszközök paleolit volta ellen foglalt állást; így Hillebrand 1915-ben az említett leleteket neolitikusnak minősítette.® ügyanez volt a véleménye Eisnernek is.® Később Hillebrand, amikor az avasi bányagödrök leleteit egy makrolitikus középsőkőkori kultúrával hozta összefüggésbe (protocampignien), a korláti, helyesebben a ravaszlyuktetői leleteket is idesorolta, hivatkozva arra is, hogy a Ravaszlyuktető közelében a kovakőbányászat nyomai is megtalálhatóak.'' Hillebrand és Babor a Roska által leírt példányok alsópaleolitikus jellegét szintén hangsúlyozták, de azok korát soha sem helyezték az alsópaleolitikumba. Babor a leleteket legfeljebb a koraneolitikumba helyezte.® Legfeltűnőbb volt Patay véleménye ebben a kérdésben, aki a kassai múzeumban levő vitás darabok eszköz voltát nyomós indokok alapján kétségbe vonta.® A fenti lényeges véleménykülönbségek okai felett a miskolci Avason végzett kutatásaim során kezdtem gondolkozni, amikor a felszíni lelőhelyek alaposabb megismerése közben a korláti térség is sorra került, mint az avasihoz hasonló és már tekintélyes szakirodalommal rendelkező lelőhely. 1 Roska M., Dolg. 5 (1914) 1—12. ^Breui/, H., Notes de voyage paléolithique en Europe Centrale I. L'Anthr. 33 (1923) 326—328. ä Eheri, M., Reallexikon der Vorgeschichte. I. (Berlin 1924) 6. í Cervinka, I. L., Pravek zemi Ceskych. (Brno 1927) 64. ' milebrand ]., Arch. Ért. 35 (1915) 25—27, 193—196. ® Bisner, ]., Slovensko v Praveku. (Bratislava 1933) 11—12. ' milebrand J., Die ältere Steinzdt Ungarns. AH 17 (Bp. 1935) 28. [/«., Der Stand der Erforschung der älteren Steinzeit in Ungarn. BRGK 24—25 (1934—35) 25—26. Ua., Über ein Atelier des „Proto-Campignien" auf dem Avasberg in Miskolcz. Eiszeit und Urgeschichte 5 (1928) 53—59. Ua., Az őskőkor története. (Bp. 1934) Kincsestár 12.; Mihalik József a Ravaszlyuktetőtől kb. 1 km távolságban levő arkai szőlőkben (Peresoldal) őskori kovakőbányászat nyomaira hivatkozik: Mihalik J., AK 20 (1897) 5—39. Mihalik szerint a bányák 8—15 méterre IS benyúltak a kőzetekbe. Nyilvánvaló, hogy itt a bányászás nem függőleges aknákkal, hanem vizszmtes járatokkal történhetett. A miskolc-avastetői kovakőbányáknál kivétel nélkül függőleges aknákkal történt a bányászat. Én az arkai bányaaknák nyomait már nem tudtam megtalálni. ^ Babor, J. F., Nase problemy paleolitiské. OP 5 (1925). 'Patay P., Arch Ért. 50 (1937) 139—141.