Folia Archaeologica XXIV. [antikvár]

A GYULAI ÁLLATALAKOS AGYAGPECSÉTLÖPARÁDI NÁNDORA gyulai vár 1956-1961 évek közötti ásatása és tereprendezési munkái során - kissé töredékes állapotban - a régészeti emlékanyagban szinte egyedülálló, égetett agyagból készült állatalakos pecsétlő látott napvilágot (2. ábra a-d, 3. ábra 1). A tárgy 1960 szeptemberében, a torony és a várépület K-i sarkán levő DK-i támpillér közötti területen, a DK-i falszoros ÉK-i részében, a középkori járószint visszaállításának földmunkáinál, XVI-XVII. századi leletanyagot tartalmazó feltöltésből (1. ábra) bukkant elő.^A régészeti emlékanyagból mindeddig nem ismertünk ilyen jellegű állatalakos agyagpecsétlőt. Ez a körülmény a régészeti leletekhez kötésben, valamint korhatározásban egymagában is nehézséget okozott, nem is szólva arról, hogy középkori feltöltésből került elő. Az érdekes agyagtárggyal azonban az említett tények ellenére is feltétlenül foglalkoznunk kell.A szürke színű agyagpecsétlő jól iszapolt agyagból aránylag jó égetéssel készült. Sima felületű pecsétlős oldalánál nagyjából szabálytalan hatszög alakú teste tojásdad keresztmetszetű, összeszűkülő szárban (nyélben) folytatódik. Pecsétlős oldalát kissé kiemelkedő, sima felületű állatalak foglalja el: ugrásra készülő helyzetben ábrázolták; az első lábát kinyújtja, a hátsót pedig félig behúzot-tan tartja. Á hátsó lábán karom figyelhető meg, farából hosszúkás, kissé felhajló végű farok, fejének a nyak felőli felső részéből szarv ágazik ki. A fejen alul erősen visszahajló kinyúlás van, amellyel esetleg az állat szájából kilógó nyelvet ábrázolták. A fejen megfigyelhető nagy köralakú mélyedés valószínűleg a szemét jelzi. Nyakán cseppalakú mélyedést, az első combja táján félköríves bemélyítést ismerünk fel. E félkörív közepetájától alákanyarodása után testének alsó síkjával párhuzamos bemélyített vonalban folytatódik és a hátsó comb irányában ékalak-ban két vonalra ágazik szét. Hátsó combján erősen bemélyített pontkörös mintát, a felső lábszárán és a comb alsó részén sekélyen bekarcolt vonalat figyelhetünk meg. Az agyagpecsétlő több helyen sérült: az állat szarvának vége, fejének a homlok felőli része, az első lábáról karma, farkának külső fele csaknem egész hosszában és a nyelének is nagy része hiányzik. Jó megtartású. A pecsétlő hosszú-^ A vár DK-i részét a tereprendezési munka kezdete, a középkori szint visszaállítása előtt három kutatóárokkal vizsgáltuk meg. Megállapítottuk, hogy a középkori (XV. századi) járószint fölött, a torony előtt átlagosan 200 cm, a K-i saroknál 180-200 cm feltöltése volt. A tereprendezés során a falszorosból a feltöltést elhordták és a középkori szintet állítottuk vissza.3 Fólia Archaeologica 1973