Bővebb ismertető
Volga-vidéki etimológiák 1. Agyagási Klára
Keresztény tatár süraka
A kazányi tatár központi nyelvjárásának keresztény tatár alnyelvjárásában fordul elő a női fejviselet jelentésű szó, vö. cwpma [süráká] 'ronoBHoií )KeHCKHíi yöop, ko-KomHHK' (Osztroumov 1876, 117); süráká 'eine Art Kopfbedeckung (der Frauen)' (Bálint* 1877, 144); süráká 'ooth m bhjob ro.ioBHoro yőopa y Kpemeran>ix raxa-poK' (TTDS 1969, 390).
A szó esetleges cseremisz származásárá utal rövid "mar." megjegyzésével a TTDS, amit aztán Arszlanov és Iszanbajev a tatár nyelv cseremisz jövevényszavait vizsgáló cikkében (1984, 111) minden kritika nélkül elfogad. A szerzőpáros az átvétel forrásaként a mai mezei cseremisz soroka 'ronoBHoíí y6op 3amy>khhx jkchihhh' alakot adja meg, a szó további etimológiájára való utalás nélkül.
A tatár hangalak két egymást erősítő információt njoijt a kölcsönzés kronológiájára vonatkozóan: 1. a szó, melynek feltételezett.átadó alakja k-i tartalmaz, magas hangrendű lett a tatár oldalon; 2. az első szótagi magánhangzója zártabbá vált.
Mint közismert, a török nyelvek alapvető strukturális jellegzetessége a magánhangzóharmónia (e fogalom hagyományos értelmezése közismert), Johanson legújabb megközelítése (1991, 83) szerint az intrasziliabikus harmónia (intrasyllabic harmonization). Ez annyit jelent, hogy a szótagokat elülső vagy hátulsó artikuláció szempontjából egynemű magán- és mássalhangzók építik fel, és egy tőszón belül (1) a szótagok legtöbbször harmonizálnak egymással, de a szótagok közötti harmónia nem feltétlenül kötelező. Az elülső vagy hátulsó artikuláció szerinti egynemű szótag- és szótagszerkezet különösen a gutturálisokat tartalmazó szavakban szembetűnő, minthogy a fonetikai különbség a ^ és k.yésg közölt nagy (2).
Történetileg a fent leírt harmónia iránti tendencia a kazányi tatár központi nyelvjárásában a középkipcsak korszak kései szakaszáig alapvetően meghatározta a tőszavak struktúráját. A tatár nyelv óorosz és középorosz jövevényszavainak vizsgálata (Agyagási 1991) bebizonyította, hogy az elülső vagy hátulsó artikuláció szempontjából nem harmonikus szerkezetű szótagokból álló orosz szavak a 16. század közepétől kezdődő intenzív orosz hatást megelőzően teljesen integrálódtak a tatár intrasziliabikus struktúrába. A gut-turálist tartalmazó idegen átadó alak hangrendjét a tatár oldalon meghatározó tényező
* Megemlékezésül Bálint Gábor születésének 150. évfordulójára