Francia nyelvkönyv IV. [antikvár]

A névelők használata 1. Határozott névelő áll a birtokos névmási melléknév helyett a testrészeket és a szellemi képességet jelentő főnevek előtt, ha a birtokviszony a mondat értelméből amúgy is világos: II ferme ]LS yeux. - Behunyja a szemét. Elle perd ^connaissance. - Elveszti az eszméletét, J'ai mai a la tete. - Fáj a fejem. 2. Ha jelző előzi meg a tulajdonnevet, névelőt használunk, egyébként nem: le grand Moliere - a nagy Moliere; ]L vieux Paris - a régi Párizs; beau Budapest - a szép Budapest; les oeuvres de Moliere - oeuvres du grand Moliere; les chansons de Paris - les chansons du vieux Paris; les arbres de Budapest - les arbres du beau Budapest. 3. Névelő áll a földrészek, országok, tengerek, folyók, hegyek, szigetek, égtájak neve előtt: r Europ.3, V URSS, ^ France, Hongrie; Danube, les Carpathes, J.' Est, jL Nord; ^ Méditerranée stb, s Pl. : dans V Europe centrale - Közép-Európában. 4. Ha en elöljárósző előzi meg, elmarad a határozott névelő: en Europe, en Hongrie stb. 5. Jelzős szerkezetekben c^ viszonyszó után az országnevek min- - 10 -