Bővebb ismertető
Négy éve készülünk erre a kiállításra Helsinkiben és Budapesten. A Finn Képzőművészek Szövetsége és a Műcsarnok 1986-ban állapodott meg először abban, hogy a szokványos "magyar kiállítás Finnországban", finn kiállítás Magyarországon" - koncepció helyett megpróbáltunk valami újat. Kiderült, hogy az etnika együvétartozás és történelmi szimpátia ellenére igen keveset tudunk egymás kortárs művészetéről, hiszen a századforduló élénk képzőművészeti kapcsolatai (Gallen-Kallela és a gödöllőiek) mellett számunkra a finn művészetet Alvar Aalto építészete, a példás finn lakótelepek és a finn konstruktivizmus jelentette: célszerű szépség, életet átszövő design. Hogy a finnek számára mit jelentett a távoli, "keleti" rokon, azt valószínűleg nehezebb megfogalmazni. A Bauhaus világhírű magyarjait, Moholy-Nagyot, Breuer Marcelt bizonyosan, majd Vasarelyt és Schöffert. A modern magyar művészetnek az elmúlt negyven évben nem volt igazán komoly seregszemléje Finnországban, Munkácsy, századforduló, magyar posztnagybánya és alföldi festészet.