Gödöllő [antikvár]

Gödöllő több mint 650 éve település, s közel 250 éve hivatalosan is város. Kitűnő helyen, 30 kilométerre a fővárostól, szép környezetben fekszik. Különleges varázsát Erzsébet királyné kultuszának köszönheti, Gödöllő volt a királyné kedvenc magyarországi tartózkodási helye. Történetét mindenkori földesurai írták. Címerében a gyermekei saját vérével tápláló pelikánmadár a város megújulásra való készségét szimbolizálja. Múltjának két nagy fejlődési korszaka volt: a Grassalkovich Antal nevével fémjelzett XVIII. századi barokk felvirágzás és a kiegyezéstől (1867) az első világháború végéig terjedő öt évtized. A fennmaradt történeti források először 1349-ben említik a települést. Nagy Lajos egyik ekkori okleveléből megtudjuk, hogy a király Gödöllőt (Gudulleut) udvari vitézének, Pohárus Péternek adományozta. 1492-ben a helységnek már tornyos kőtemploma volt, de a török megszállás alatt csaknem a föld színével vált egyenlővé. A XVII. század közepén protestáns közösség népesítette be, melynek 1652-ben Némedi Mihály személyében már lelkésze is volt