Bővebb ismertető
Az őskori embernek csak néhány kisebb jelentőségű települése található meg Székesfehérvár tágabb környékén. A bronzkor má sodik felétől kezdve a közeli Pákozdvár magaslatán emelkedett vaskos falak között, a vidék központja. A kelták a kis folyók tavak partjai mentén alakították ki apró, falusias településeiket Úgy látszik, Tác és Fehérvár ebben az időben még semmiféle sze rephez sem jutott. Az ismeretlenség homályából akkor emelkedett ki ez a terület, amikor a kereskedelem és a stratégia bonyolult erőterei egyszerre kezdték éreztetni hatásukat. A Duna északi és keleti folyása mentén ősidők óta használt átkelőhelyek a délre, illetve délnyugatra vezető utakat éppen úgy meghatározták, mint a délkeleti irányba húzódó szélfútta dombhátak, folyóvölgyek, a Balaton és a Velencei-tó délnyugat—északkelet irányú tágas vízfelülete. E térségben a közlekedés természetes fókusza minden időben Székesfehérvár környékére esett. Azt már csak a történeti körülmények döntötték el, hogy e csomópont a Sárvíz átkelőhelyénél, Gorsiumban gyűjtötte össze a négy égtáj felől ide vezető utakat, vagy a Gaja mocsaraktól védett szigetein, ahol Alba Regia épült fel. Az ókori és a középkor óta élő város sorsát a merőben más társadalmi és históriai helyzet ellenére azonos szerepe ismételten hasonlóvá tette.
Gorsiumot hódító római katonák alapították. A környéket lakó kelta eraviscusok már akkor függő viszonyba kerültek az Imperium-mal, amikor Augustus császár a Drávától délre megszilárdította a római hatalmat. Ezután még csaknem fél évszázadig a maguk módján éltek a lankás dombok között, sőt egy darabig még azután is, amikor már Claudius császár uralkodása alatt a kereskedők szekereitől kikoptatott utakon római csapatok tűntek fel, és a kijelölt helyeken tábort vertek. Az egyik alakulat a Gellérthegy közelében, a bennszülött eraviscusok törzsi központjának szomszédságában, a Duna átkelőhelyénél telepedett meg, a másik Albertfalva határában, a harmadik a Sárvíz hídját, az Itáliába és a Drávától délre állomásozó légiókhoz vezető utat biztosította: ez lett Gor-sium.
A tábort nyolc út kereszteződésében, a Sárvíz melletti dombokon az ala I Scubulorum építette. Az 500 lovast az Al-Duna mellől vezényelték ide, i. sz. 46-^9 között, ahol Moesia haderejéhez tartoztak. A tábor, mint a hasonló előretolt erődítések, téglalap alakú volt, négy kapuval, s mély árok és gondosan épített palánkfal védte. Belül szigorú rendben barakkok és raktárak sorakoztak, a tábor
11
>1 i
^ i í)