Gróf Széchenyi István naplói V. [antikvár]

I. SZÉCHENYI ÉLETRAJZI VÁZLATA1836-1843 KÖZT. Széchenyi naplófeljegyzései e hét évi és hét hónapi időköz alatt mindjobban szaggatottá, sokszor mozaikszerűvé válnak. Gyakran csak egyes neveket vagy szavakat vagy befejezetlen mondatokat találunk feljegyezve, úgyhogy a szöveg megértése és megmagyarázása nehézségbe ütközik. De épen e jelenségek hűen tükröztetik vissza külső és belső életének lázasan lüktető mozzanatait. Külső életének izgalmasságát a sok utazgatás is mutatja. Munkásságának és életének főszíntere Pest, de sokszor van Nagycenken, Pozsonyban, Bécsben és az Al-Duna vidékén is. 1. Nagycenkre rendszerint nyáron megy üdülni. 1838-ban nagy betegsége alatt azonban már márciustól kezdve itt tartózkodik huzamos ideig. Itteni tartózkodása azonban több más céllal is kapcsolatos. Meglátogatja bátyjait, igyekszik a köztük lévő ellentéteket elsimítani; megtekinti a város érdekességeit (pl. a gőzmalmot); résztvesz a sopronmegyei gyűléseken. Egy ilyen részvétel eredménye a Selyemrül c. műve és ezzel kapcsolatban a Sopron-vasi szederegylet megalapítása, s ennek érdekében két körútja Sopron és Vas megyében, hogy ismerősei körében az egyletnek tagokat toborozzon. Ugyane célból látogatja meg Cobenzlben b. Reichenbach Károlyt, hogy selyemtenyésztő telepét tanulmányozza. Vele később szövetkezni akar egy pestvidéki vasgyár alapítására. Nagycenkről látogatja meg 1838- és 1842-ben gr. Batthyány Lajost, és ekkor kezdődik közelebbi politikai, társadalmi és személyes összeköttetésük. Ez időbe esik nagycenki kastélyának átalakítása, de ezzel nincs megelégedve. Hiába dicsérik ismerősei, látogatói a kastélyt, véleménye testi és lelki izgalmainak váltakozása szerint ingadozik, de a legtöbbször kedvezőtlen.