Határokon túli magyar helységnévszótár [antikvár]

Az első világháborút követően Magyarország új határait a versailles-i Nagy-Trianon palotában 1920. június 4-én aláírt békeszerződés rögzítette. A nagyhatalmak döntése értelmében a Magyar Királyság területének és lakosságának nagy része a környező államokhoz került: a 12,5 ezer községből és városból mintegy 9 ezer. (Romániához 4100, Csehszlovákiához 4000 [ebből Kárpátalján 500], Jugoszláviához 600, Ausztriához 327, Lengyelországhoz 25 és Olaszországhoz 1 [Fiume]. A számok kerekítettek, mert a határok által kettévágott települések miatt a pontos számértékek szinte meghatározhatatlanok.) Az utódállamokhoz került több, mint hárommillió magyar sorsa eltérően alakult, kisebbségi életük tárgyalása nem ennek az összeállításnak a feladata. Annyit azonban itt is feltétlenül meg kell említenünk, hogy a szomszédos országok magyarsága az elmúlt évtizedekben általában nem használhatta a települések magyar elnevezéseit. Ebben az időszakban az érdeklődők még hazai legnagyobb könyvtárainkban sem találhattak olyan forrásművet, amelyben a környező országok hivatalos névalakjainak magyar megfelelőjét megkereshették volna. Az 1989-es változásokat követően számos hiánypótló (az irodalomjegyzékünkben felsorolt) helységnévmutató jelent meg e témakörben, ezek azonban - az elmúlt évek változásai következtében - mára meglehetősen elavultak.