Hommages á Kulin Katalin [antikvár]

ElőszóBorongósabb napokon gyakran kiszalad a szájunkon, hogy Magyarországon nincs jelentősebb hagyománya a hispanisztikának, s hogy itt csak elszórt, egyéni kezdeményezésekre számíthat a spanyol nyelvű világ kutatója. A megállapítás helytálló, pontosabban eddig helytálló volt: ez az ünnepi kötet épp azt példázza, hogy az elmúlt évtizedek és a mai állapotok minden viszontagsága ellenére létezik már egy folytonosságra és gazdagságra épülő szellemi bázis, amelyből az újabb ibériai és latin-amerikai stúdiumok meríthetnek. Kulin tanárnő a kezdetektől ott állt Horányi Mátyás mellett, aki nem kis fáradsággal az ország első Spanyol Tanszékét hozta létre az ELTE-n, s mint a bevezető oldalak tanúsítják, hatalmas, nemzetközi szinten is kiemelkedő életművel járult hozzá a magyarországi hispanisztika megalapozásához. Kutatási témáinak felsorolása és publikációinak méltatása helyett munkásságának itt csak egyetlen jellegzetességét emelem ki, talán a legfontosabbat: azt a szakmai-emberi nyitottságot, amellyel meghatározóan hatott a Spanyol Tanszékre. Kulin tanárnő mindig és mindenben fogékony volt az újra. Bátran kezdeményezte új tantárgyak bevezetését, számtalan ötletet adott kisebb-nagyobb íráshoz, fordításhoz, szakdolgozathoz és doktori disszertációhoz, fáradhatatlanul osztogatta legfrissebb olvasmányélményeinek elemzését, és fiatalokat megszégyenítő lendülettel vágott bele többször is új nyelvek, művek és korszakok megismerésébe, kutatásába. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy pályája során valamilyen módon mindenkit, diákokat és kollégákat egyaránt megérintett dinamikus egyénisége és kezdeményezőkészsége.Életműve immár hagyomány, mégpedig élő hagyomány, hiszen Kulin tanárnő szerencsénkre ma is aktív, lankadatlanul tanít és kutat, az utána következő nemzedékek pedig - ahogy ez a kötet is példázza sok-sok szálon folytatják, folytatjuk a megkezdett munkát.Mindannyiunk nevébenBoldog születésnapot, Katinka!Scholz László Spanyol Tanszék