I. Szekszárdi Festészeti Triennálé - Áramlatok [antikvár]

Általában az évfordulók hogy mit jelentenek, tulajdonképp nem is tudom. Gondolom, az a képzet a hátterük, hogy az idő, körpályán haladva, időről időre ugyanarra a pontra visszatér. És akkor mindig ugyanaz van. A kozmikus ünnepekkel csakugyan ez a helyzet. Szent Iván éje s a karácsonyéj is kozmikus ünnepek, Keresztelő János élete és Jézus születése azonban csak valami szimbolikus-allegorikus azonosítással kerültek kapcsolatba a tél-nyári fordulókkal. Aminthogy a kereszténység általában is hajlott az allegorikus gondolkodásra, így kötve össze a maga történelmi (modern) szemléletét az ősidőkével. A modern történelemnek azonban egyre kevesebb köze van már az évszakokhoz. Március idusa és a tavasz, október 23. és az ősz mintha egymásra lettek volna hangolva mégis, valami furcsa módon; de aztán a feledés, a magyarok feledése mindent szétszórt, összekavart, elvagdosta a titkos szálakat. Nincsen már magyar tavasz, nincs már magyar ősz. Túlságosan messzire kerültünk 1956 októberétől!