Bővebb ismertető
Sok évvel ezelőtt az Ohiói Művészeti Tanács Nemzetközi Programjának keretében, egy küldöttség tagjaiként találkoztunk a Cseh Köztársaság oktatási miniszterével. Zajos idők jártak akkor Prágában. A berlini fal leomlott és eltűnt a keletet és nyugatot fél évszázadon át elválasztó vasfüggöny. Amerre csak jártunk, hihetetlen változások mentek végbe: gazdasági, politikai, filozófiai, földrajzi és kulturális szempontból egyaránt. Amikor a miniszterrel ezekről a változásokról beszélgettünk, tájékozatlanul azt találtuk mondani, hogy Csehország Kelet-Európához tartozik. Házigazdánk azonnal helyreigazított: Csehország Közép-Európa része. Kiterített előttünk egy térképet és kezdtük megtanulni ennek a roppant érdekes térségnek a történelmét, helyzetét és kultúráját. Ez az utazás azóta is folytatódik.Útban Prágából Budapestre, Budapestről Bécsbe, Bécsből Pozsonyba - az egész Duna-medencében - arról beszélgettünk, hogy mit is jelent Közép-Európa: a folyók, az ipar, a mezőgazdaság, a művészet, az emberek és az értékeik. Az első beszélgetésből azután továbblépve, elkezdtük összehasonlítani Közép-Európát és az Egyesült Államok középső részét, ahol mi élünk. Vizsgálni kezdtük az amerikai hátország értékeit. Mitől vagyunk középnyugatiak? A földrajztól, az ipartól, a művészettől? És ezzel kezdődött el a jelen kiállítás felé való utazásunk.Az Éden illúziói: az amerikai hátország képei című kiállítás középpontjában a Középnyugat áll, és ez az első része annak a három kiállításból álló sorozatnak, amelyet az USA középső része és Közép-Európa is láthat.