Bővebb ismertető
AZ INTEGRÁLT NÖVÉNYVÉDELEM SZEREPE AZ ŐSZI BÚZA
TERMESZTÉSBEN
Pepó Péter, Zsombik László, Borbélyné Hunyadi Éva, Kutasy Erika
DE A TC Mezőgazdaságtudományi Kar Növénytermesztési és Tájökológiai Tanszék
Bevezetés, irodalmi áttekintés
A hazai búzatermesztésben az elmúlt évtizedben - a közismert pénzügyiközgazdasági nehézségek következtében - jelentős mértékben csökkent az inputfelhasználás színvonala, amelynek negatív következményei mind a termésmennyiségben, mind a termésbiztonságban, mind a termésminöségben egyaránt jelentkeztek. Különösen jelentős volt az a visszaesés, amely a búza termesztéstechnológiájának két leginkább meghatározó, kritikus eleménél, a tápanyag-visszapótlásban és a növényvédelemben jelentkezett. E két kritikus elem színvonala, minősége ugyanis közvetlenül és közvetetten egyaránt befolyásolja, módosítja más termesztéstechnológiai tényező érvényesülését, hatékonyságát.
A jelenlegi búzatermesztésben a növényvédelem mindhárom területén (gyomszabályozás, betegségek és állati kártevők elleni védelem) egyaránt számos új és régi probléma jelentkezik, melyek részben a termesztéstechnológia pénzügyi hiányosságaival, részben szemléletbeli okokkal hozhatók összefüggésbe.
A növényi kórokozók elmúlt években történő jelentős térhódítását az időjárási viszonyok (számos esetben szélsőségek) mellett nagymértékben elősegítette az agrotechnikai ráfordítások alacsony szintje is, amely a búza kedvezőtlen állományfejlődését, gyenge kondícióját eredményezte. A gondokat halmozottan növelte, hogy olyan „új" betegségek jelentek meg és váltak meghatározó fontosságúakká, amelyek a korábhi évtizedekben minimális mértékű jelentőséggel bírtak. Ezek közül elsősorban a levélelhalást, levélleszáradást okozó „új" kórokozók (helminthosporium, sárgarozsda, szeptória) emelhetők ki.
A búza növényi kórokozói elleni védekezés stratégiáját az integrált védekezés kell, hogy jelentse.Az őszi búza betegségek elleni integrált védelmében kifejezetten fontos, meghatározó szerepet játszik a fajta, a genotípus megválasztása. Ennek oka egyrészt az, hogy a fajták eltérő betegségtoleranciával rendelkeznek (Manningemé 1999, Békési 1999, Szunics 1999, Mesterházy 1999a), másrészt pedig mind az integrált védekezés agrotechnikai