Japán vörös és fekete [antikvár]

BEVEZETES I PREFACEA japánok világuk elrendezésekor állandóan a hierarchiára hivatkoznak. Igy van ez a családban és a személyes kapcsolatokban is, ahol a kor, a generáció, a nem és az osztály írja elő a helyes viselkedést. A kormányzásban, a vallásban, a hadseregben és az iparban a területeket gondosan rangsorolják, ahol sem a magasabb, sem az alacsonyabb nem lépheti túl büntetés nélkül a kiváltságait. Amíg megtartják a megfelelő helyet" a japánok tiltakozás nélkül élnek. Biztonságban érzik magukat, mert legitimnek fogadták el a hierarchiát.A japánok biztonságérzete egy minden részletében előre megtervezett életmódon alapszik, ahol a legnagyobb fenyegetést az előre nem láthatók jelentik. Különösen fontos számukra, hogy hogyan számolnak el a világ előtt magukkal. Ha nem képesek követni a helyes viselkedés világos útjelzőit, ha nem tudják fenntartani az egyensúlyt a kötelezettségek között, vagy nem látják előre a véletlent, az szégyen (haji). A szégyen a más emberek kritikájára adott reakció, Japánban az erkölcs alapja. Kényszerítő és hajtóerő egyszerre.A japánok sokat várnak maguktól. Annak érdekében, hogy elkerüljék a kiközösítést és a lenézés fenyegetését, fel kell adniuk a személyes örömöket, amiket megízleltek Azok, akik becsülik magukat, útjukat nem a jó" és a rossz", hanem a kívánatos ember" és a nem kívánatos ember" között jelölik ki, és személyes igényeiket feladják a kollektív elvárások" miatt. Ezek azok a nagyszerű emberek, akik ismerik a szégyent, és akik végtelenül megfontoltak. Az így keltett feszültség azonban hatalmas, s ez nagy megterhelés az egyén száméra. Óvatosnak kell lenniük, nehogy elmulasszanak valamit, vagy nehogy valaki lebecsülje a teljesítményüket a cselekedeteik során, amely oly sok önfeláldozást kívánt tőlük. Amikor nincsenek túlzott nyomás alatt, akkor képesek élvezni az életet. A japánok mindig is híresek voltak arról, hogy ártatlan dolgok szereznek örömöt nekik: a cseresznyevirágok, a Hold, a krizantémok, vagy a frissen hullott hó szemlélése; a házban kalitkában tartott kabócák dalának"hallgatása; kis versek írása; kertészkedés; virágrendezés és szertartásos teaivás. Ezek nem a nyugtalan, agresszív ember időtöltései.' Új kiállítás-sorozatot indított a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum Szamurájok és gésák. Hagyományos japán viselet és kortárs magyar ékszerek című kiállításával. Ebben az új folyamban - elgondolásunk szerint -egymás mellett, egymással párbeszédet folytatva jelennek meg a hagyományos ázsiai kultúrák művészi alkotásai és a kortárs művészet darabjai. Egy ma zajló párbeszéd tanúbizonyságaként születnek meg a kortárs alkotók művei, amelyek egyszerre merítenek ihletet az ázsiai művészet forrásaiból, és saját világukkal ötvözve, értelmezik is a látottakat. Az első kiállítás egy minden részletében gondosan szabályozott tárgykultúrába, a japán viseletek világába kínál bepillantást. A japán tárgykultúra tárgyait és a tradicionális japán öltözeteket az antropológia szempontrendszerét felhasználva válogattuk, s a kortárs magyar ékszertervezők japán tárgyak inspirálta alkotásaival együtt mutatjuk be. A hagyományokat oly gondosan ápoló japán kultúra működésének és a japán tárgy használatának szabályrendszerét kívántuk láttatni úgy, hogy a 21. századi kortárs magyar ötvösség egyik inspirációs forrásaként összekapcsoltuk e darabokat a mai magyar ékszertervezők alkotásaival. Időutazásban lépjük át az ázsiai hagyomány és a 21. századi modernitás határait, kijelölve e sétaösvények lépőköveit, de nyitva hagyjuk a spirális idősíkokon való megmutatkozás, az egymással szinkronban létezhetők felmutatását. A kötetben Simonyí István tanulmánya a kiállításon szereplő magyar ékszertervező iparművészek munkáit mutatja be. Felvázolja az ékszerek megszületésének előzményeit, a japán inspiráció aspektusait, és az alkotók életművében elfoglalt helyét. A kiállítás létrejöttét Mashíma Rieko asszony nagylelkű japán obi-textiladománya alapozta meg. Az ajándékozás történetét, és a gyűjtemény darabjait mutatja be Fajcsák Györgyi írása. A kötet gerincét a kiállított, hagyományos japán női és férfi viseletek darabjaínak leírása adja. Fajcsák Györgyi, Brittig Vera és Hársvölgyi Virág állította össze a katalógust, melynek első részében a japán fametszetek' A szöveg alapjául szolgáló mű: Ruth Benedict-Mori Szadahiko: Krizantém és kard. A japán kultúra újrafeltedezése. Nyitott Könyvműhely, 200927